| |
|
|
|
|
 |
Médiaszereplés pszichológiája > |
|
 |
| Dúsgazdag sportolók lélektana - Baranya István pszichológus. UEFA 'Pro' |
|
 Nincs olyan személy a Földöm, aki ne sportolt volna már, vagy közvetett úton ne találkozott volna maga is a sport miliőjével. Vannak akik kedvtelésből, vannak akik fanatizmusból, mások amatőr módon sportolnak, és vannak olyanok is akik professzionális módon sportolnak. Más-más indíték és más-más életvitel, de mindegyik főszereplője mag az ember. Hogy ez tehetség, szerencse, véletlen, vagy tudatosan felépített sportkarrier, életpálya nehéz lenne általánosítani. Egy biztos, a fiatal nemzedék előtt embernek maradni, példaképnek lenni nem egyszerű feladat. Ez azért is fontos, mert számos kutatás témája az utánpótláskorú sportolók motiváltsága. A leggyakrabban két területet szoktak vizsgálni, kutatni a sportpszichológusok: az intrinzik (belső) motiváltságot és az extrinzik (külső) motiváltságot. Esetünkben kérdés az, hogy a ma fiatal sportolóinknál - a sportkarrierjük szempontjából - melyik motiváció az erősebb ?
bővebben >>>
|
| Sporttal a gyermekszegénység ellen. |
|
 A statisztikai felmérés szerint a családok háromnegyedének egy váratlan kiadás megoldhatatlan anyagi terhet jelentene, de Magyarország kétharmadának elképzelhetetlen luxus lenne akár egy egyhetes nyaralás is. Magyarországon a gyerekek jelentős százaléka él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a segélyezési küszöböt, vagyis 25.800 forintot. (A képen Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó és Baranya István UEFA 'Pro', pszichológus)
bővebben >>>
|
| Esztergomban a mindennapos testnevelés mellett tettek hitet.
A VI. Esztergomi Pedagógiai Konferencia |
|
 Esztergom egyik legpatinásabb épülete, a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ adott otthont - a Baranya István igazgató, pszichológus által szervezett - VI. Esztergomi Pedagógiai Szakmai Konferenciának. A 2005-ben életre hívott programsorozat - amelyen ismert politikusok is tiszteletüket tették - ezúttal is jeles előadókat vonultatott fel.
bővebben >>>
|
|
 A televízió szinte mindannyiunk életének szerves része. Csak nagyon kevés háztartásból hiányzik - sőt sokan kicsit furcsán is néznek azokra, akiknek nincs tévéjük. Életünk, hétköznapjaink sokszor elképzelhetetlennek tűnik nélküle - kicsiny hazánkban körülbelül nyolcmillióan nézik napi rendszerességgel. Cikkünknek - amely részben önvallomás - nem az a célja, hogy riogasson, vagy kimondja: a tévé gonosz találmány, azonnal dobjuk ki.
A televízió szinte mindannyiunk életének szerves része. Csak nagyon kevés háztartásból hiányzik - sőt sokan kicsit furcsán is néznek azokra, akiknek nincs tévéjük. Életünk, hétköznapjaink sokszor elképzelhetetlennek tűnik nélküle - kicsiny hazánkban körülbelül nyolcmillióan nézik napi rendszerességgel. Cikkünknek - amely részben önvallomás - nem az a célja, hogy riogasson, vagy kimondja: a tévé gonosz találmány, azonnal dobjuk ki. Nyilvánvalóan sok hasznos tulajdonsága is van, mégsem ezekre helyezem a hangsúlyt. Tényeket, kutatási adatokat és saját tapasztalatokat szeretnék megosztani, a tanulságot úgyis mindenki leszűri magának. Amiről tudjuk, hogy kellemetlenül érinthet, azzal inkább szóba sem állunk - így aztán lehetséges, hogy sokan már itt abbahagyják az olvasást, és továbblapoznak, valami kellemesebbet, izgalmasabbat, tanulságosabbat keresve. Akik mégis maradnak, azok számára szeretnék néhány konkrét tényt közzétenni (forrás: http://www.trash yourtv.com):
bővebben >>>
|
|
|
|
|
|
|
|
