A statisztikai felmérés szerint a családok háromnegyedének egy váratlan kiadás megoldhatatlan anyagi terhet jelentene, de Magyarország kétharmadának elképzelhetetlen luxus lenne akár egy egyhetes nyaralás is. Magyarországon a gyerekek jelentős százaléka él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a segélyezési küszöböt, vagyis 25.800 forintot. (A képen Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó és Baranya István UEFA 'Pro', pszichológus)

Magyarországon 2005-ben 2,2 millió 18 éven aluli eltartott gyermek élt. A gyermekes családok a többieknél szegényebbek. Az összlakosságból 12 százalék, a gyerekek közül 19 százalék, 420 ezer gyerek élt egy széles körben elfogadott szegénységi küszöb alatt. (Ez a küszöb a fogyasztási egységre számított, ún. ekvivalens jövedelem középső értékének 60 százaléka alatti érték.) Ennél magasabb az egy főre számított nyugdíjminimum, amely segélyküszöbként működött 2009-ig, ezen szint alatt voltak jogosultak a gyerekek rendszeres nevelési támogatásra. Ebben az ellátásban 650 ezer gyerek részesült. Ennél is magasabb a KSH által számított létminimum, amely a szegénység társadalmilag elfogadható szintjét kívánja meghúzni.

A sport jelenthet többletet.

A sport képes arra, hogy eltüntesse a gyermek és gyermek közötti  szociális különbséget. A pályán nincs szegény és gazdag, csak játékos, csapattárs, barát, ellenfél. Ott a játéktudás, a felkészültség, a tehetség, motiváltság és a szerencse dönt. A pályára vezető út azonban nem egyforma !  Tápláltság, mentálhigiéné, sportfelszerelés, családi háttér segíthetik, vagy nehezíthetik ezt az utat. Ezért óriási a felelősége az egyesületnek, vezetőnek és különösen az edzőnek. Jó példák tömkelegével találkozhatunk Magyarországon. Gondoskodó, támogató egyesületek segítik enyhíteni a különbségeket. Van ahol az étkezést szervezik, olyan is van, ahol az edző szervezi a kinőtt cipők cseréjét, és olyan is van ahol a TAO támogatás és alapítványok által nyújtott anyagiak segítenek. Ha az egyesület, iskola és az önkormányzat összefog van remény. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó - a Minden gyerek lakjon jó alapítvány kuratóriumi elnöke - országos programjának köszönhetően enyhülnek a hátrányok, életképessé válnak az elszegényedett családok. Baranya István MLSZ instruktor az UEFA Grassroots 'C' edzőképzésen oktatja az edzőket a gyermekszegénységről, a sport kedvező szociális hatásairól.

A szegénység néhány tényezőjének jelentősége: százalékos arányok az adott csoporton belül (KSH)

Minden harmadik gyerek nélkülözőnek számít ma Magyarországon, a 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka ugyanis nem fér hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz, vagy nem tudja kielégíteni az ilyen országokhoz mért szükségleteit - derül ki az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF által kedden Budapesten is bemutatott jelentésből. A fejlett gazdaságok gyermekjogi helyzetét vizsgáló Innocenti kutatóközpont a gyerekszegénység mérésére egy 14 pontból álló listát állított össze.

A deprivációs index pontjai
1. napi háromszori étkezés,
2. legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánus megfelelője,
3. minden nap friss gyümölcs és zöldség,
4. a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte (nem számítva a tankönyveket),
5. eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli, görkorcsolya, labda, stb.),
6. rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás, részvétel ifjúsági közösségekben, stb.),
7. szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértve az oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépes játékokat),
8. pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolai rendezvényeken való részvételhez,
9. csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házi feladat elkészítéséhez,
10. internet kapcsolat,
11. néhány új ruha (ne mind használt legyen),
12. két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyik bármilyen időjárási viszonyok között viselhető,
13. a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért, hogy a gyerek otthonában játszanak, és egyenek valamit,
14. a különleges események (például születésnap, névnap, vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége.