"Ha szakadékba nézel, a szakadék is visszanéz beléd."
(Friedrich Nietzsche)

Az állandó nyomás alatt lévő a sportvezető ideges, feszült és ez az idegállapot természetesen kihat a tevékenységére, munkájára. Idegesen, ingerületen nem lehet tárgyalni és vezetni az apparátust. Ez gyengíti a tárgyalások kimenetelét, hatással van a munkamorálra, a vezető környezetére, gyakorta "leminősíti" a top-vezető imázsát, személyiségét.
Kijelenthetjük, hogy a top-vezető legnagyobb ellensége a stressz. A stressz nem egyszerűen betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. Okozója a rohanó életforma, a rendszertelen élet, határidők, szétforgácsolódott napirend. A szervezet képtelen alkalmazkodnia változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió, és a neurózis, azután ezek ellensúlyozására sok esetben a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság. A sportpszichológus feladata a prevenció (megelőzés), de a stressz tartós kialakulása esetén a segítségnyújtás és súlyosabb esetben a terápia.

AJÁNLOTT MÓDSZEREINK

1. Stressz állapotfelmérés, prevenció

Tünetmentesség esetén is ajánljuk. Nem árt, ha a sportvezető, menedzser tisztában van stressz tűrő képességével, személyiségjegyeivel. Tesztjeinkkel, rövid idő alatt képet kap a vezető stressz tűrő képességéről, a rizikófaktorokról.
2. Stressz kezelés és feloldás

• Kezelés: azt jelenti, hogy csökkentjük a sportvezetőt, menedzsert érő stresszek mennyiségét, azaz a pszichológus felkészíti a klienst arra is, hogy hatékonyabban tudjanak szembenézni a stressz helyzetekkel
  A stresszt kétféleképpen lehet csökkenteni:
  - vagy csökkentjük a terhelést, aminek az egyén ki van téve
  - vagy növeljük az egyén alkalmazkodó képességét.
• Stressz feloldás: Az emberi test olyan tökéletesen van megszerkesztve, hogy a legsúlyosabb elváltozások kijavítására is képes. Hasonlóan tökéletes regenerációra képes maga az agy is. Az agyunk "emlékszik" a tökéletes állapotára, és folyamatosan igyekszik is azt visszaállítani. Az idegrendszer akkor tud megfelelően regenerálódni, ha elegendő mértékű regenerálódásban, pihenésben, relaxálásban van része. Az ilyen önszabályozó technikák elsajátítása sportpszichológussal történő tanulási folyamat. Később a sportvezető, menedzser önállóan alkalmazza és beépíti azt mindennapos életébe.
  

Amit relaxációs módszereként megtanítunk és alkalmazunk:

• A progresszív relaxáció módszere - Jacobson módszere az izomzat áthangolásával éri el a nyugalmi állapotot
• Autogén tréning - A tréning az autoszuggesztió módszerén alapul: a tudatos koncentráció révén mély ellazulás érhető el
• Légzéskontroll - kezelés során arra törekszünk, hogy lelassuljon a légzés, helyreállítva ezzel az oxigén/széndioxid arányt. A kezelés épít arra a fiziológiai jelenségre is, hogy az elnyújtott kilégzés fokozza az ellazulást, ami a szorongás ellen dolgozik.
• Meditáció olyan lelkiállapotra, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni.
• Alvás - vannak olyan reggelek, amikor nemcsak testileg érezzük magunkat frissebbnek, hanem szellemileg és lelkileg is úgy érezzük, teli vagyunk energiával, és nincs rajtunk az a nyomás, ami előző nap még jelen volt. Nem az alvás mennyisége, hanem milyensége határozza meg, hogy mennyire pihentető. A mély, nyugodt éjszaki alváshoz hasonló állapotot el lehet érni relaxációs technikákkal is.

3. Terápia: ezt súlyosabb esetben alkalmazzuk, melyet alapos anamnézis, diagnosztika és az ezt követő terápiás ülések követnek. Természetesen ez probléma és személyiségfüggő