A fogyatékos emberek életében a sportnak ugyanaz a szerepe, mint az épek, a többségi társadalomhoz tartozók esetében:
- siker,
- eredményesség,
- teljesítmény,
- sportkarrier,
- népszerűség,
- egészség megőrzése,
- önmegvalósítás,
- közösségi élet.
Tapasztaljuk, hogy hajlamosak vagyunk tárgyi formát (érmek, oklevelek, eredmények halmozása.stb) adni a siker mértékének, s elfeledkezni arról, ami valóban fontos: azaz arról az útról, amely a sikerhez vezet. Ez pedig motiváltság nélkül nem megy !
A sportban elért siker olyan érdem, amelyet a világ minden pontján értékelnek. De ami valóban értékes, az a munka és az akarat, amelyekkel a versenyzésig eljut valaki. Mindenesetre sok minden történt addig, amíg a versenyeken a sportoló teljesítménye kap hangsúlyt és nem a fogyatékossága.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Magyar Paraolimpikonok teljesítménye: 29 arany, 34 ezüst, 50 bronz. A sportoló (különösen az élsportoló) megtapasztalja, hogy környezete saját teljesítményén keresztül értékeli őt, ezzel párhuzamosan megtanulja saját magát is így értékelni. Az egyéni sportágakban, a csapatsportokban a versenyzői a korábbi teljesítményük túlszárnyalása, a mérkőzések előtt célokat tűznek ki, maguk és csapataik elé. Ez nem más mint a győzelem, a sikeresség.
A motivációs beszélgetés során a sportpszichológus arra készíti fel, a parasportolót, hogy a céljainak elérése, a győzelem érdekében az edzéseken és a versenyeken, mérkőzéseken mentálisan motivált legyen. Ezt pszichikus topformaként értelmezzük.
A motivációs beszélgetés: egyénileg 3-5 ülésben zajlik.
Az ülések időtartama: 1 óra
