Amellett, hogy a pszichológiai képességek a sportbeli teljesítmény fontos meghatározói, a fizikai sérülékenységre való fogékonyságot is befolyásolják. A kutatók az 1960-as években kezdték felismerni, hogy bizonyos pszichológiai jellemzők meghatározzák a versenysporttal kapcsolatos, orvosi figyelmet igénylő sérülések gyakoriságát és súlyosságát. A korai kutatások eredményei azonban az alacsony mintaszám és a kidolgozatlan módszertani alapok miatt nem mutattak egységes képet. Olyan evidens, a tudományos vizsgálódás kezdeti szakaszára jellemző megállapítások születtek csupán, mint hogy "a sérült futók kevésbé keményfejűek és egyenesek, mint a nem sérültek".

bővebben >>>

bővebben >>>

bővebben >>>

bővebben >>>

bővebben >>>

bővebben >>>

A utánpótlás-sport  képzési rendszerében az egyik legkritikusabb időszak a serdülőkor. Korábbi fejezeteinkben már tárgyaltuk  ennek legfontosabb, legkritikusabb területeit. A mozgásfejlődés, vagy "sportosabban"  megfogalmazva, a sportági technika, labdanélküli és labdás koordináció fejlesztése is az egyik legkritikusabb időszakához érkezik a serdülőkorban.
Ezért az edző felkészültsége, a sportolója életkori sajátosságok ismerete, a képzés módszerei, szakmaisága kulcskompetenciáknak számítanak. Mindezek értelmes alkalmazása, vagy rossz, szakszerűtlen sulykolása  javíthatja, vagy ronthatja a játékos képzettségét. A serdülőkori mozgásfejlődést a labdarúgáson keresztül  mutatjuk be.

bővebben >>>

A serdülő fiúkkal foglalkozó edzők gyakran találkoznak azzal a problémával, amikor edzés után a gyereke fele nem akar fürödni, vagy alsónadrágban teszi azt. A későn érő lány egy hatalmas pulóver alá bújik, hiszen szégyelli, hogy nyolcadik osztályos, de a melle még mutatóba sem kezdett el nőni. Az edző és a testnevelő felelősége a serdülőkori fejlettségi különbségekből adódó lelki  problémákat orvosolni.

bővebben >>>

A sport közösségi tevékenység, mindig is az volt. Edző és tanítványa,  sporttársak, csapattársak, ellenfelek, riválisok és mások közösséget alkotnak, értékrendet közvetítenek az egyén felé. Az ebben szerepet vállaló felkészítő edzőknek, sportvezetőknek, testnevelőknek és a háttérben (vagy előtérben) meghúzódó családnak kiemelt a szerepe. A fiatalkori személyiségfejlődés szempontjából  a sporton belüli  szocializáció akár az élet végéig tartó életformát, magatartásmodellt  is közvetíthet.

bővebben >>>

A serdülőkort a harmadik "születésnek" is nevezik. Az első  amikor az édesanya életet ad gyermekének, a második  a családi szocializáció kezdete. A harmadik "születés" a serdülőkorra tehető, a családról, szülőtől való fokozatás leválás időszak. Igaz ugyan, hogy a leválás az élővilágban  természetes folyamat, evolúciós örökség. Gondoljunk csak az állatvilágra, amikor az anyaállat elhagyja kicsinyét. Az embernél  bonyolultabb jelenségről van szó, amely genetikusan kódolt, de nem zökkenőmentes. A serdülőkori válság, fejlődési krízis, amikor az élet más szakaszaihoz viszonyítva gyorsabban jelennek meg lényeges, a fejlődéssel törvényszerűen jelentkező változások.

bővebben >>>

Az ember  fejlődésének folyamatai eltérőek lehetnek. Serdülőkorban különösen nagyok az egyéni különbségek, amely feladat elé állítja az  edzőket. Egy fejlettebb játékos Gyakori halljuk, hogy  labdarúgásban  egy fejlettebb serdülő (fizikális fölénye alapján) eldöntheti a mérkőzést, csenevészebb társát  pedig edzője eltanácsolja a csapattól. Tornában 16 éves kínai lányok (felnőtt kategóriában) nyerik az olimpiai aranyérmeket.  Hol a határ és miben áll az edző felelősége ?  Az eredmények hajszolása megéri-e, hogy gyermeklányokat kiégessünk, koravénné változtassunk ?  Testileg fejletlenebb, de láthatóan ügyes labdarúgókat és más sportolókat  félreállítsunk ?  A kőkemény profi világban nehéz kérdések ezek, de a normális emberi gondolkodás szerint, első az ember, annak egészsége, személyiségfejlődése.

bővebben >>>

Az újszülöttek a két nem valamelyikébe jön a világra, látható módon  rendelkeznek nemiségük egyértelmű jeleivel, ám természetesen nem tudják magukról, hogy fiúnak, vagy lánynak születtek.  A nemi azonosságtudat -- az éntudattal együtt - csak később, környezeti hatások folytán alakul ki bennük. Ennek meghatározó korszaka  a serdülőkor. Az ember "XX vagy XY" nemi kromoszómával születik- azaz  a nemi státusza genetikailag meghatározott - addig a nemhez tartozó pszichológiai, szociológiai szerepünk hosszú folyamat során alakul ki.  A társas fejlődés két összetevője a szocializáció, amely során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat, illetve ezekhez integrálódik, másrészt a személyiségalakulás, amely során egyénisége alakul ki. Kialakul benne ( az a tudat, hogy melyik nemhez tartozik, azaz a nemi identitása. Ennek kiemelkedő és meghatározó szakasza a serdülőkor.

bővebben >>>

A serdülést mennyiségi és hangsúlyos minőségi változások jellemzik. A serdülés maga egy belsőleg determinált élettani folyamat, amely a hypophysisben, és  az egész szervezet hormonális apparátusának (gonadok, mellékvesék, pajzsmirigy) ezen régióiban való láncszerű oda-vissza  mechanizmusának következménye. A mennyiségileg és minőségileg megváltozott hormonok, az idegrendszerre és az általa befolyásolt  két fontos  területre vannak hatással

• testarányok változására
• másodlagos nemi jelleg kialakulására

bővebben >>>

A serdülés olyan fejlődési szakasz, amikor a gyermek szervezetében a felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások mennek végbe.
Ennek egyik első látható jele a testi növekedés hirtelen felgyorsulása. Mind a fiúk, mind a lányok testsúlya és magassága gyorsabban növekszik, mint csecsemő koruk óta bármikor. A fiúk 20-25 centimétert, a lányok akár 15-20 centimétert is nőhetnek 2-3 év alatt.

bővebben >>>

A serdülőkor valójában nem más, mint  átmenet a gyermekkor és a felnőtté válás között. Változik a serdülő külseje, mentalitása, gondolkodása, a társakhoz és elsősorban a felnőttekhez való viszonya. Pszichológiai és pedagógiai szempontból talán a legkritikusabb szakasz, hiszen a serdőlő státusa  köztesnek tekinthető. Az identitás kialakítása, az újfajta társas kapcsolatrendszerekhez, a másik nemhez, a teljesítményhez és az ambícióhoz kialakított viszony tapasztalatai életre szólóan meghatározhatják a személyiség alakulásának és a személyes életútnak az irányait. Makro és mikrokörnyezete  másfajta társas szerepviselkedést vár el tőle, és ő is megváltozott szerepekre vágyik. Személyiségfejlődésük nagyban függ a korábbi szülő-gyerek kapcsolat minőségétől, az elsajátított értékrendtől, a gyereket ért addigi szocializációs hatásoktól, a kultúrától, melyben a serdülő nevelkedik. A felnőtté válás folyamata természetesen nem fejeződik be a serdülőkor végével, de ez a szakasz igen jelentős a személyiségfejlődés során.

bővebben >>>

"Porból lettünk, porrá leszünk."

Az ember születik és meghal, közben fejlődik és visszafejlődik. Mindez egy ősi genetikai program alapján. Ahhoz, hogy megértsük az egyes életkorok kríziseit, előbb néhány alapfogalmat kell tisztázni.

bővebben >>>