bővebben >>>

bővebben >>>

Sportegyesületeknél, sportkluboknál, az iskolai testnevelésben  alapvető cél a sportképességek fejlesztése, a képzés, a tehetség kibontakoztatásának segítse. Számos összetevője van ennek, melyek közül van amit nem tudunk befolyásolni és vannak olyanok is melyeket tudunk. A sportbeli tehetség, olyan  öröklött tulajdonságok, ami vagy van, vagy nincs. Létezése  a Gondviselés adománya. Azt is tudjuk, hogy a tehetség  nem vezet mindjárt eredményességhez, csúcsok megdöntéséhez, sikerhez. Edző és tanítványának (nem is beszélve a külső hatásokról) közös munkája kell a tehetség felfedezéséhet, kamatoztatásához, fejlesztéséhez. Minden életkornak, így a kisiskoláskornak is megvannak a legfontosabb sportbáli prioritásai. Számos szakember szerint a kisiskolás kor (7-11 év) a mozgástanulás ún. aranykora.

bővebben >>>

A sportban az érzelmi intelligencia az egyik legfontosabb kapcsolati tőke az edző és a tanítvány között. Ennek alapeleme az empátia Az empátia a pozitív emberi kapcsolatok legfőbb eszköze, e képesség segítségével vagyunk képesek megérteni embertársainkat, átélni az ő érzelmi állapotukat. Az edző-sportoló kapcsolat kulcs kompetenciája az őszinte, hiteles kommunikáció: azt mondjuk, amit gondolunk, szavaink, cselekedeteink, szóbeli és metakommunikációs  közléseink között harmónia van, képesek vagyunk az emberi szeretetre és együttérzésre.

 

bővebben >>>

A sportegyesületi szocializáció is a másodlagos szocializáció közé sorolható. (szerk.: a család az elsődleges)  Ez nem alárendelt szerepet jelent, hanem az időbeli egymásutániságra utal. Személyi közvetítője az edző, közege pedig a csapat és a sporttársak. Ennek alapján az egyesületi szocializációt két szempontból tudjuk megközelíteni.

 

bővebben >>>

A szocializáció olyan tanulási folyamat, amely során a személy társadalmi lénnyé válik, megtanulja megismerni önmagát, kialakítja a társas viszonyait, saját értékrendjét, elsajátítja az együttélés és a  kölcsönös elfogadás szabályait, ezen keresztül beépül a társadalomba. A szocializáció az egész életen át tartó folyamat. Egyes kutatók a születéstől számítják, mások a fogantatástól és vannak olyanok is, akik generációkban, kulturális átörökítésben gondolkodnak. Egyben, azonban mindenki egyet ért: minden életkornak - így a kisiskolás életkornak is - megvannak az életkori sajátosságokhoz tartozó szocializációs szabályai.

bővebben >>>

Szülők, tanárok, orvosok párbeszédében és a média különböző fórumain egyre gyakrabban halljuk ezt a kifejezést: hiperaktív a gyermek.!  Átok, vagy áldás ? Ezek ugyanis azok a gyerekek, akikkel a legtöbb baj van az iskolában, az osztályközösségben, a családban. A sportban is hasonló a helyzet. Egyes edzők taníthatatlannak tartják őket, mások viszont - a nagy mozgásigényük miatt - szívesen foglalkoznak velük.

bővebben >>>

 

 

 

 

 

 

A kisiskolás életében - az óvoda után - a legjelentősebb változás az iskolába lépés. Csaknem minden megváltozik és egy új értékrend kezd kialakulni, amely egyúttal jelentős szocializációs  szakasz. Az óvodai volt csoporttársak mellett az  új iskolatársaival egy új osztályközösséget kezd kialakulni. Az iskola külsőségeiben,  belső kommunikációs rendszerében, hierarchikus rendjében nagyobb, bonyolultabb világ az óvodánál. A mindennapos tanulás, leckeírás, másnapi számonkérés jelentősen megváltoztatja a kisiskolás  napirendjét. Fontos tudni, hogy a különböző  sportágak, ebben az időben kezdik bekapcsolni a gyermeket az egyesületi életbe. A kisiskolás kor a legszenzitívebb a labdajátékok technikai elemeinek tanulására, de az egyéni sportágakban (úszás, torna, korcsolya, tenisz.) is ugyanez a helyzet.  A kisiskolás fogékony a világ történéseire, megismerő tevékenysége, kognitív képességei nagyban segítik ez.

bővebben >>>

" A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni.
A sport tehát mindenre megtanít. "
(Hemingway)

A  fejlődéspszichológia ezt az életszakaszt a 6-10. életévhez köti. A kisiskolás életkor az óvodás kor 3-6/7 év) után következik és a serdülőkorig (11-16/17 év) tart. A magyarországi közoktatás  struktúrájában, az általános iskolák alsó tagozatába járnak e korban a gyerekek. Ez az életkor számos minőségi ugrást jelez. Elsősorban az iskolaérettség meghatározó jelentőségű, de ezt követően az iskolai tanulás (mint fő tevékenységi forma) veszi kezdetét. A kisiskolás előtt kinyílik a világ, az iskolában és azon kívül (pl. sportegyesület, szakkör, zeneiskola.stb.) új társakat talál és az őt körülvevő felnőttek is változnak.

bővebben >>>

 

bővebben >>>

 

 

---

 

bővebben >>>

 

 

---

 

bővebben >>>

 

 

 

 

 

---

 

bővebben >>>

 

 

 

 

 

---

"Porból lettünk, porrá leszünk."

Az ember születik és meghal, közben fejlődik és visszafejlődik. Mindez egy ősi genetikai program alapján. Ahhoz, hogy megértsük az egyes életkorok kríziseit, előbb néhány alapfogalmat kell tisztázni.

bővebben >>>

---

 

" A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni.
A sport tehát mindenre megtanít. "
(Hemingway)

A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek kombinációja. A kitűzött cél határozza meg a sport jellegét, a sportoló (vagy csapat) képességei és bátorsága mellett.

bővebben >>>