"Az embereket nem  maguk  a dolgok zavarják,
hanem a  szemléletük, ahogy a dolgokat nézik"
(Epiktetosz)

A top edzőkről azt feltételezik, hogy minden tevékenységük, döntésük, gondolkodásmódjuk, viselkedésük  profi. Ez valószínű, hogy így is van, ugyanakkor  ők is érző emberek, akik tűréshatárai és ingerküszöbük szélesebb az amatőr kollégáikénál, de náluk is "elszakadhat a cérna."

AZ EDZŐKNEK AJÁNLOTT TERÁPIÁS  MÓDSZEREINK :

A problémákon a sportpszichológus terápiás módszerekkel segíthet:
A terápiás módszert mindig az határozza meg, hogy milyen problémával, tünetekkel, panaszokkal fordul az edző a sportpszichológushoz  segítségért. Az európai elit sportpszichológiai gyakorlat szerint  a leggyakoribb és egyúttal legeredményesebb alkalmazott terápia a kognitív viselkedésterápia.
A Kognitív viselkedésterápia ún. rövid terápia (vagy más szóval magatartásterápia) - célja az, hogy feltárja és korrigálja azokat az információ-torzító beállítódásokat, mechanizmusokat, amelyek következtében az eseményeknek hamis jelentést tulajdonítunk, és ennek következtében hibás, a helyzetnek nem megfelelő választ adunk. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára.
Például a edzők különböző pszichés megbetegedései (szorongás, depresszió, tartós kudarc, tartós motiválatlanság, poszttraumás stressz zavar, neurotikus tünetek, evészavar)  esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ennek következményeként alakulnak ki a különböző negatív érzelmi állapotok. Így például egy depressziós edző már egy kisebb kudarcot is saját értéktelensége bizonyítékaként értelmezhet. Egy hipochondriás szorongásban szenvedő pedig hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség jeleként fogjon fel.
A kognitív-viselkedésterapeuták abban segítik az edzőnek, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek. Az információfeldolgozás zavara az ún. "kognitív torzításokban" is megnyilvánul. Ilyen pl. a "minden vagy semmi típusú gondolkodás", amikor is a személy szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban gondolkodik (pl. "ha az elnök a pályaedzővel beszélget, akkor már nem is vagyok fontos neki").

A terápia célja ezeknek a torzított gondolatoknak, valamint az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek a felismerése és megváltoztatása. Ebben a folyamatban, és egyben saját javulásában is, a páciensnek aktív, együttműködő szerepe van. Strukturált, időhatáros, általában rövid terápia, mely a jelenre és a jövőre koncentrál.  A sportoló aktívan részt vesz a folyamatban, a terápiás ülésen, és a két ülés közötti időben is jegyzeteket készít gondolatairól, érzéseiről, a megadott szempontok szerint. A terapeuta páciensét (edzőt) saját problémájában szakértőként, aktív résztvevőként kezeli.

A terápia folyamata:

Eredmények:

A hatékonyságvizsgálatok eredményei szerint jelentős gyorsa, pozitív változás érhető el, akár 5-10 ülés (találkozás) alatt.

Ma, amikor több európai nemzetközi sportági szakszövetség reprezentatív vizsgálata számol be az él edzők katasztrofális lelki egészségi állapotáról, a szorongás, stressz, depresszió, kiégés, motiválatlanság, és az öngyilkosság magas előfordulási arányáról, rendkívül fontos a korszerű és hatékony, valamint költséggazdaságos pszichoterápiás módszerek minél szélesebb körű alkalmazása. A kognitív rövid viselkedésterápiával az edző nem szünetelteti az edzői munkáját.