Mindig voltak nézői a sportküzdelmeknek. Ősidőktől kezdve - gondosan tervezett és épített - arénák, cirkuszok, stadionok és más szabadtéri és fedett létesítmények tették kényelmessé és élvezetessé a nézők, szurkolók kényelmét. Egyes kutatásaiból az is kiderül, hogy a szurkolók eredendően a futballhoz kapcsolódnak, minthogy ez a legrégebbi labdajáték. Ennek kialakulásáról több változat közül Freyer (2003) szerint: "Labdajátékuk ókori megjelenése egy mítoszhoz kötődik. Egy ikerpár a mai labdarúgáshoz hasonló játékban mérkőzött meg az alvilág isteneivel.

 

Veszítettek, és ezért halállal lakoltak; fiaik újra kihívták az isteneket és legyőzték azokat. Jutalmul a halott ikrek fejei az égbe emelkedtek, az egyikből a Nap, a másikból a Hold lett."

Ismert, hogy a sportoló teljesítményét megkétszerezi a buzdítás, a közönség elismerése. A közönséggel, nézőkkel, szurkolókkal azonban másoknak is terve volt, hiszen felismerték a tömeg befolyásolhatóságát és az abból adódó erejét. "Kenyeret és cirkuszt a népnek." mondta Néró az ókorban - és ezzel a rómaiak százezreit (áttételesen millióit) befolyásolta. Ahogy az ókorban úgy jelen időben is célja van a szurkolásnak és annak is, hogy megteljenek a stadionok. Ma ez úgy hívják, hogy üzlet.

De kiket is nevezhetünk szurkolóknak és hogyan csoportosíthatók ? A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint: "Mérkőzésen kedvenc csapata vagy versenyzője győzelméért izguló, a játékosokat vagy a versenyző(ke)t biztató személy. Valamely labdarúgócsapat, sportegyesület lelkes híve." Természetesen további felosztásuk is lehetséges:

1. Passzív szurkolók: akik nem járnak mérkőzésekre, hanem otthon pl. tv-n, rádión keresztül szurkolnak, vagy az interneten, esetleg az újságokból értesülnek az eredményekről, sporteseményekről
2. Alkalmi szurkolók: kik ritkán járnak mérkőzésekre
3. VIP szurkolók: akik elszeparálva a közönségtől, protokoll helyen nézik a mérkőzéseket, versenyeket
4. Családosok: akik gyermekeikkel, családjukkal együtt, esetleg a nagypapával járnak mérkőzésekre.
5. Törzsszurkolók: akik régóta szurkolói a csapatnak, állandó helyük és bérletük van. Nincs körülöttük rendbontás, csendesen nézik a mérkőzéseket, legfeljebb egymás között értékelnek.
6. Ultrák: a legnagyobb hangulatot ők keltik a stadionokban. Látványos produkcióval készülnek a mérkőzésre, ami sok esetben szintén nem nélkülözi az ellenfél ultráinak "zrikálását", de ezt csak a jelképeikkel, hangjukkal. legyőzése. Nem keresik a balhét, általában középiskolások. Internetes portálokat, klubokat hoznak létre, (amin keresztül üzengetnek is egymásnak), közösséget alkotnak. Vezérük ismert, aki aktív (külső) tagja az egyesület vezetésének
7. Huligánok: gyakran a balhét keresik, magatartásuk deviánsnak mondható. Sokan azt gondolják, hogy ez a "keménymag" legveszélyesebb csoportja a szurkolóknak. Ez azonban nincs mindig így, mert ők elsősorban a saját csapatukat védik és az ellentáboron kívül kívülállókra nem támadnak. Zömmel 30 év alattiak, egy vezérük és több

alvezérük van. Politikailag semlegesek.
8. "Szutyok" : A maradék csoport a huligánoktól kapta a nevét, akik elhatárolódnak tőlük. Általában rossz anyagi helyzetben vannak, esetleg munkanélküliek,

hajléktalanok. Gyakran részegek, ebből adódóan agresszívek, rendbontóak. Gyakran rasszista megnyilvánulásaik vannak, belekötnek bárkibe, a balhé kedvéért. meccs végére

kötekedni és randalírozni kezdenek.