|
 "A lélek olyan, mint egy tiszta lap, melyet a világ ír tele, vagy inkább mint egy üres kancsó, melyet a világ tölt meg színes boraival. S ha nincs két egyforma lélek, vagyis ha minden embernek külön egyénisége van, az egyrészt azon alapul, hogy nincs kettő, aki ugyanazt a világot látná, másrészt, hogy nincs kettő, aki ugyanúgy látná a világot. (...) Mindenikünk lelkében a világ tükröződik vissza, de mindenikünkben másként tükröződik. S a lélek maga, az egyéniség nem egyéb, mint a világnak egy sajátságosan színezett tükörképe."
(Babits Mihály)A személyiség definíciója
 A személyiség eredete: persona latin eredetű szóból származik, ami maszkot jelent. Mai értelmében Goethe használta először. A személyiség legelső pszichológiai kutatója Wilhelm Stern volt. Stern óta a személyiség alapvető kritériumának az "én" felismerését, vagyis azt a képességét tekintjük, amivel az egyén el tudja határolni magát a környezetétől. Személyisége csak az embernek van. Stern szerint a személyiség többalakú, vagy sokoldalú dinamikus egység. Lényege: a külvilágtól önmagát elhatárolni képes sokoldalú egység, amelyre jellemző e sokféleség organizációja, egységbefoglalása.
Az érett személyiség jellemzői Allport szerint:
Mint a személyiség dinamikájával és fejlődésével foglalkozó kutatók mindegyike, Allport is fontos megállapításokat tesz azzal kapcsolatban, hogy milyen az egészséges, érett személyiség (amely nála a mentális egészség szinonimája). Sokféle adaptív diszpozíció, vonás birtokában és a proprium fejlettsége esetén jutunk egyre közelebb e nehéz életfeladatok megvalósításához.
Az érett személyiség képes:
- Egész életében fejlődni - viselkedését tudatos, funkcionális autonómiával összefüggő folyamatok irányítják. Az éretlen személyiséget ezzel ellentétben inkább tudattalan folyamatok uralják.
- Az én-kiterjesztése széles körű - aktívan végzi a munkáját, s emellett hobbija van, elkötelezetten bekapcsolódik a közösségi tevékenységekbe. Képes a másokhoz való érett kötődésre, de ezzel együtt az önszeretetre is.
- Bensőséges kapcsolatokat alakít ki - jellemzi az intimitás és az együttérzés, de ezeket az érzéseket nem hatják át torzító negatív tapasztalatok. Tolerálja a különbözőségeket, elfogadja és felfedezi más emberek lelki "rokonságát".
- Érzelmi biztonság és önelfogadás jellemzi - pozitív képe van önmagáról, ezért elviseli a frusztráló és irritáló eseményeket is, hatásukra nem keseredik meg, és nem válik ellenségessé.
- Realisztikus percepció - a világ eseményeit megkülönbözteti a saját vágyképeitől és fantáziáitól. Megtanul megbirkózni a problémákkal, kerüli a defenzív magatartást.
- Önobjektifikáció - képes "rátekinteni" a saját viselkedésére, azaz "önmagát kívülről látni". (Ennek egyik megnyilvánulása akár a humor, vagy az önirónia is lehet.)
- Egységes életfilozófia - szilárd az értékorientációja és differenciált a vallási érzülete, valamint megfelelő szintűek a lelkiismereti funkciók.
Személyiségzavar, kóros személyiség
 Olyan fejlődésében károsodott személyiségszerkezet, amely deviáns motivációban, kóros személyiségműködésben és maladaptív (az alkalmazkodást nehezítő) interperszonális kapcsolatokban nyilvánul meg. A személyiségzavarra a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintája jellemző, amely jelentősen eltér az egyént körülvevő kultúra elvárásaitól. Általában serdülő- vagy fiatal felnőttkorban válik felismerhetővé, de előfordulnak gyermekkorban megjelenő változatai is
A személyiségzavaros személyeknek nincs betegségtudatuk.
Személyiségzavar típusok
A csoport - "különc" személyiségzavarok
- Paranoid személyiségzavar: Korai felnőttkortól kezdve, számos helyzetben mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás, úgy, hogy azok motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4 vagy több az alábbiból:
- Skizoid személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben és az érzelmek beszűkült voltában megnyilvánuló sajátosság
- Skizotip személyiségzavar: Korai felnőttkortól kezdve számos helyzetben akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális deficit, szoros kapcsolatok fenntartásának csökkent kapacitása, kognitív és észlelési torzítások, viselkedésbeli különcségek
B csoport - "teátrális" személyiségzavarok
- Antiszociális személyiségzavar: 15 éves kortól megnyilvánuló sajátosság mások jogainak semmibevételére és megsértésére
- Borderline személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben általános instabilitás a kapcsolatokban, énképben, hangulatban, jelentős impulzivitás.
- Hisztrionikus személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben túlzott emocionalitás és figyelemfelkeltés
- Nárcisztikus személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben nagyzás, csodálat igénye, empátia hiánya
C csoport - "szorongásos személyiségzavarok
- Elkerülő személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben szociális gátoltság, meg nem felelés érzése, negatív megítéléstől való túlzott félelem
- Dependens személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, ami önmagát alárendelődő, kapaszkodó magatartáshoz és a szeparációtól való félelemhez vezet
- Kényszeres személyiségzavar: Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben nagy fokú rendszeretet, perfekcionizmus, mentális és interperszonális kontroll
|
