|
 Más lélektani ágazatok, különösen azok, amelyek a mozgásfejlődéssel, tanítás-tanulással, személyiségfejlődéssel, az egyénnel és a csoporttal a csapattal és a motivációval, mentalitással foglalkoznak, előszeretettel keresnek maguknak "terepet" a sporttevékenység területén. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit a sportpszichológia integrálta. Elégséges-e sportpszichológiáról beszélni egy-egy labdarúgó akadémia kapcsán ? Vagy ezekben az intézményekben specialistákra van szükség, akit - tevékenységéből adódóan - LABDARÚGÓ SPORTPSZICHOLÓGUSNAK definiálnak.
- A labdarúgó sportpszichológus feladata, tevékenysége az akadémiákon és az utánpótlás csapatoknál:
- Diagnosztizálás (teszt, mérés, interjú) - indikációs szakasz
- Tanácskozás az edzővel
- Terápia, beavatkozás (ha kell.)
- Gondozás (egyén, csoport, csapat - edző, játékos)
Figyelem !
Nem a pszichológus a csapat lelki gondozója, hanem az edző!
- A labdarúgó sportpszichológus klinikai adatszerzése:
 A gyakorló labdarúgó sportpszichológus feladatai: elsődlegesen a kliensével (játékos, edző, szülő, vezető) kapcsolatos idiografikus vagy egyedi adatok összegyűjtése érdekli. A megmutatkozó problémák eredetének és specifikus természetének alapos megértésére törekszik az adatszerzés(a személy problémáival kapcsolatos információ összegyűjtése) és a diagnózis(annak meghatározása, hogy a személy diszfunkcionális működése milyen ismert pszichés zavarhoz tartozik) segítségével.
INTERJÚ |
TESZTEK |
MEGFIGYELÉSEK |
Strukturálatlan
Strukturált
Félig strukturált |
Projektív (TAT, MAWI, Mawgyi-R, WISC-IV, RO)
Személyiség ( MMPI, CPI, EPQ, BFQ, TCI, Cattel, STAXI-2)
Teljesítmény (IQ, IST-2000R, IST)
Pszichofiziológiai (CT, MRI, EEG, GBR)
Önkitöltő tesztek |
In vivo (term. kör. között)
Strukturált
Önmegfigyelés (napló) |
 Különbséget kell azonban tenni a gyermekeket, serdülőket, ifjúkat és a felnőtteket vizsgáló tesztek, módszerek között. Az akadémiákon foglalkoztatott játékosok 12-18. év közötti fiatalok, ezért az életkorhoz adekvát pszichológusi adatszerzésre van szükség.
A klinikai adatszerzés A hatékony adatszerzési eszközöknek meg kell felelniük a standardizáció, a reliabilitás és avaliditáshármas követelményének. A legtöbb adatszerzési módszer három általános kategóriába tartozik, ezek: a klinikai interjú, a teszt és a megfigyelés.
- Klinikai interjú Lehetővé teszi a klinikus számára a betegével való személyes kapcsolatteremtést, a vele kapcsolatos általános benyomás kialakítását. Lehet strukturálatlanvagy strukturált.
- Klinikai tesztek A klinikai tesztek olyan eszközök, melyek a személy pszichés működésének bizonyos aspektusairól nyújtva információkat, lehetővé teszik a személy átfogó működésére való következtetést. Lehetnek projektív tesztek, személyiség-kérdőívek, önkitöltő kérdőívek, pszichofiziológiai tesztek, neuropszichológiai tesztek és intelligenciatesztek.Mivel egyik teszt sem felel meg maradéktalanul a standardizáció, a megbízhatóság és az érvényesség szigorú kritériumainak, célszerű tesztbattériákatalkalmazni a pszichés működés felmérésére.
- Klinikai megfigyelések Az emberi viselkedés megfigyelésének két legfontosabb módszere a természetes megfigyelés és a strukturált megfigyelés. Használható még az önmegfigyelésis, amikor a vizsgálati személyek saját maguk vezetnek gondos feljegyzéseket egy adott nap folyamán viselkedésükről, érzéseikről és gondolataikról.
- Diagnózis Az adatok összegyűjtése és értelmezése után a klinikusok klinikai képet,majd diagnózist állítanak fel. A diagnózis általában a különböző rendellenességeket összegyűjtő és leíró osztályozási rendszereknek megfelelően történik. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvét(DSM)az Amerikai Pszichiátriai Társaság dolgozta ki.
Természetesen nem csak rendellenességeket lehet kimutatni, hanem motiváltságot, erős mentalitást, kiegyensúlyozott személyiséget, kreativitást. Azaz arra is kíváncsi az edző, hogy melyik játékosai lelkülete, pszichéje van rendben és kik lehetnek a húzóerői a csapatának.
|
