 A világ legnépszerűbb sportága a labdarúgás. A FIFA statisztikái szerint 210 tagországában az igazolt labdarúgók száma eléri a 250 milliót. Magyarországon ez a szám 160 ezerre tehető, de ehhez az adathoz az is hozzátartozik, minden második igazolt sportoló labdarúgó. Nem mehetünk el tehát közömbösen a labdarúgó sportág mellet, hiszen a regisztrált, igazolt labdarúgók többszöröse űzi kedvtelésből a sportágat. Nem is beszélve arról a médiafelületről, szurkolói, érdeklődő háttérről és különösen a sportágat körülvevő üzletről, pénzmozgásról, amely időnként csillagászati összegeket tartalmaz. Mindezek mellet a labdarúgás képzési rendszere, a belépők és a kilépők aránya számottevő mozgást mutat. Jól érzékelhetőek azok a kritikus életszakaszok, ahol a sportághoz kötődik a fiatal labdarúgó, és azok a szakaszok is, amikor lemorzsolódnak.
Az MLSZ képzési és versenyrendszere szerint az alábbi korosztályok szerepelnek
- Utánpótlás korosztályok: U-7, U-9, U-11, U-13, U-15, U-17, U-19
- Felnőtt korosztály: 20 éves kórtól felnőtt labdarúgónak számít a sportoló
- Öregfiúk, szeniorok, veteránok
Írásunkban most az utánpótlás korúakat és az utánpótlás-felnőtt korosztályba való átmenet problémakörét tárgyaljuk, a többiről később írunk.
KRITIKUS ÉLETSZAKASZOK
- Óvodai időszak (óvodából az iskolába lépés)
 Labdarúgó képzésről még nem beszélhetünk, annál inkább játékos sportfoglalkozásokról. Többféle foglalkozási szerveződéssel találkozunk. Van ahol az óvoda pedagógiai programja teszi lehetővé a sport foglakozásokat. Ebben az esetben a sportosabb óvó néni sportszobában, vagy szabadban heti egy-két alkalommal foglalkozik a kicsikkel. Más esetben az edző látogat az óvodába és ő tart foglalkozásokat. A leggyakoribb azonban, amikor a szülő hordja az egyesület által meghirdetett foglalkozásokra az óvodást. Ebben az esetben több óvodából járnak a kicsik a sportfoglalkozásokra (foci-óvi), heti egy-két alkalommal.
Kritikus időszak az óvodából-iskolába való átmenet időszaka. Az oktatási törvények szerint 6-8 éves korban lehet iskolába iratkozni, melynek időpontját - a gyermek fejlettsége alapján - a szülő dönti el.
Általában a labdarúgó egyesületek 1-2. osztályokban kezdik toborozni a sportolóikat. Ekkor kezdik kialakítani csapatukat: fegyelem, rendszeresség, képzés, tornákon való részvétel
Óriási előnyben vannak viszont azok az egyesületek, akik edzői óvodás koruktól ismerik a gyerekeket. Jóval könnyebb, olajozottabb a Bozsik Program U-7-es korcsoportjában a képzés, csapatösszeállítás és a tornákon való részvétel. Elvitathatatlan, hogy melyiknek könnyebb a sportághoz kötés.
- Serdülőkori lemorzsolódás okai
- Fejlődési eltérések: Az ember életében - a születés és a halál között - a serdülőkorban történnek a legnagyobb, legintenzívebb változások. Nem mindegy, hogy valaki a naptári életkorához képest akcelerált, vagy retardált. Gyakori jelenség, hogy a serdülő mérkőzést eldönti a csapat akcelerált játékosa. Fizikai fölénye meghatározó. Az edzők jelentős része él is ezzel a lehetőséggel, sőt méretre, fizikumra keresi a játékosait. A retardáltabb játékosait háttérbe szorítja, akik mellőzöttségük miatt gyakran abbahagyják a labdarúgás
- Iskolaváltás: a középiskolába kerülés jelentős változásokat hoz magával.
- az iskola lehet egy másik településen, távol az egyesülettől
- aránytalanul több a tanulnivaló
- iskolai sportkörbe jár a gyerek elhagyva az anyaegyesületét
- Sportágváltás: amikor nem leli már örömét a labdarúgásban. Lehet ennek az oka egy új edző, csapattársak változása, vagy egyszerűen motiválatlan, kevés a sikerélménye.
- Érdeklődési kör változása: a serdülő előtt kinyílik a világ, fogékony mindenre. A szülőtől való leválási törekvés önállósággal ruházza fel őket. Hobbikat találnak ki, elmélyednek más területeken. Gyakori az új közösséghez tartozás, amely egyúttal új érdeklődési kört is jelent. Színjátszókör, szakkörök, egyéb közösségek.
- Társas kapcsolatok: a két nem érdeklődése, kíváncsisága egymás iránt megélénkül A heteroszexuális motiváltságból adódóan társas kapcsolatok alakulnak ki. Megjelenik az első szerelem és szexuális vonzalom.
- Családi problémák: többféle probléma lehetséges, pl.:
- túlzott elvárás a családtól (tanulásban, sportban)
- válás
- csonkacsalád
- deviáns magatartású szülők (alkoholizálók, drogosok, öngyilkosok)
- Devianciák: a serdülőkorra számos deviáns magatartás jellemző pl.:
- drog, alkohol
- cigaretta,
- lopás, hazudozás
- neurotikus és egyéb pszichés zavarok
- Szubkultúra: olyan csoport megkülönböztető normaira, értekeire, hiedelmeire és életstílusára utal, amely elhatárolódott más csoportoktól. Szakít a társadalmi értékekkel, szabályokkal. Galerik, bűnöző csoportok, deviáns közösségek.
-
Ifiből a felnőtt csapatba való átmenet
Az egyik legnehezebben kezelhető probléma, amely világszerte megoldásokat keres. Ebben az esetben is különbséget kell tenni a tehetséges labdarúgók és a behatárolt képességű labdarúgók között.
- Tehetséges labdarúgók a felnőttek edzésén : nem kérdéses, hogy a felnőtt csapat edzőjének tudomása kell hogy legyen az ifiben szárnyait bontogató tehetségekről. Kultúráltabb helyeken már a felnőtt edzésekre meg is hívják ezeket a játékosokat. Tehát fokozatos átmenettől beszélhetünk, mert a játékos és az edző, valamint a csapattársai is kialakíthatják saját értékrendjüket, bemérhetik képességeiket, tudásukat.
- Ifiből külföldi profi csapathoz: gyakori jelenség az Magyarországon, amikor egy-egy sikeres ifimeccs után eladják a játékos valamelyik külföldi klubnak. Siker, pénz, karrier, kell ennél több ? Sajnos az ellenkezőjét (kevés kivétellel) tapasztaljuk, mert ezek a játékosok nem tudnak gyökeret verni a csapatban. Tartalékbajnokság, kölcsönadás, klubcsere-klubcsere után a sorrend. Magyarázat talán az lehet, hogy nem beszélik a nyelvet, nincs felnőtt mérkőzéstapasztalatuk, a kő kemény profi világ idegen számukra. Egyszóval nincsenek felkészülve ezekre a megpróbáltatásokra.
- Az alacsonyabb osztályba való lecsúszás problémája: eljön az idő, amikor a játékos "kiöregszik" az ifiből. Látja, tudja hogy esélye sincs a felnőtt csapat keretébe való kerüléshez. Titkon azonban remél, az idő azonban közeleg. Tapasztat, hogy ilyenkor mindenki hallgat és a 24. órában ébred rá a játékos, hogy nem kell. Sértődés, harag, időnként a sportágtól való elfordulás a következmény. Lehet ezt másként is csinálni. Például időben elkezdeni a játékos menedzselését, hiszen alacsonyabb osztályba - jól előkészített formában - meghatározó játékosként érkezhet. Klub és klub közötti kommunikáció és a menedzserek, ügynökök párbeszédén múlik minden. Magyarországon ez kialakulatlan, minden ad-hock módon esetlegesen, legjobb esetben személyes kapcsolatokon múlik. Hiba. !
|
