E titkos erő... az akarat.
Halhatatlan lelkünk sarja,
Mindenhová elér karja.
Állják bár útját gránitfalak,
Várj bizton, az idő el nem szalad,
Légy türelemmel, hisz tiszta sor,
Mikor a lélek parancsol,
Az istenek fejet hajtanak.
(Ella Wheeler Wilcox)
Az emberi élet állandó kísérője az érzelem az emóció. Ez azt jelenti, hogy a megismerési folyamattól független érzelem nincs. Vagyis: a valóság nem közömbös számunkra. Amit érzünk, tapasztalunk szubjektív érzést vált ki belőlünk. Így nagymértékben befolyásolja a magatartását, teljesítményét, eredményét a sportolónak. Az érzelmek mindig valamilyen viszonyt fejeznek ki, amelyek a sportoló és környezete szempontjából lehetnek kedvezőek, kedvezőtlenek és ezek alapján jók, rosszak.
1. Az érzelmek
- Az érzelem (latin szóval emóció) és a motiváció közös tőből származik. Az érzelmek is kimozdítanak minket. Hasonlóan a drive-okhoz belső késztetésként, cselekvések kiváltóiként működnek.
- Érzelmeink azonban komplexebbek, differenciáltabbak, mint a drive-ok, és egészen magas rendű tanult változataik is előfordulnak (pl. esztétikai vagy erkölcsi érzelmek).
- Míg a drive-ok inkább a szervezet belső állapotával vannak kapcsolatban, addig érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb szerepet.
- Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát. Ebben tükröződik szubjektív viszonyunk a megismert valósághoz.
- A legalapvetőbb érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún. primer érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk, illetve a kellemetlent megszüntessük, elkerüljük.
- A fájdalom, mint alapérzés két jól elkülöníthető folyamatból áll:
- egy érzékelő folyamatból
- egy központi idegrendszeri reakcióból, amelyben igen erős a motivációs elem.
- Amikor a test megsérül, erről egy gyors "üzenet" érkezik az agykéregbe - ez a szenzoros, érzékelő elem. Ugyanakkor egy másik, "lassan" terjedő üzenet is halad, más úton, az agy felé. Ha az ember nagyon erősen motivált, valamilyen fontos tevékenységet folytat, amely az agyát nagyon "lefoglalja", a gyors üzenetre az agykéreg úgy reagál, hogy az a lassú ingerület további terjedését gátolja.
- Ezzel magyarázható, hogy erősen megsérülhet valaki egy fontos tevékenység közben úgy, hogy azt akkor "észre sem veszi". Ahhoz, hogy a fájdalomérzet a megfelelő (védekező-elkerülő) viselkedést kiváltsa, a lassú ingerületnek is el kell jutnia a központba; ez okozza a motivációt.
- A fájdalom érzékelése tehát még önmagában nem motivál, ehhez a fájdalomnak megfelelő érzelem, emocionális reakció is szükséges.
- A testi öröm és a fájdalom érzése vele születik az emberrel. Az ún. magasabb rendű érzelmek viszont tapasztalás, tanulás során alakulnak ki, és ennek megfelelően pozitív vagy negatív érzelmeink alakulnak ki a tapasztalt tárgyakkal, jelenségekkel, személyekkel szemben.
- A félelem ilyen tapasztaláson alapuló érzelem. Félelem esetén előrevetítjük a fájdalmat vagy más negatív érzést, amit a veszélyhelyzet jelez számunkra. A félelem nagy jelentőségű, mert a veszély elkerülésére késztet.
- konkrét félelem: pl. forró kályhától, harapós kutyától (már tapasztalta az egyén)
- szimbolikus félelem: vasorrú bába, ördög stb.
- szeparációs félelem: az anya hiánya miatt lép fel kb. 7-8 hónapos kortól
- félelem a büntetéstől: fontos eszköz a nevelésben
- szorongás: tartóssá vált félelemérzés, amely legtöbbször a veszélyhelyzet elmúltával sem szűnik meg.
- Kiváltó oka közvetett és távoli, esetleg a szorongó személy sem tudja már, hogy miért szorong. Személyiségjeggyé is válhat - körömrágás, dadogás, izzadás, pirulás
- Gyakran a szervi működéseket is károsan befolyásolja - gyomorfekély.
- facilitáló szorongás: pl. vizsga, verseny esetén, indokolt és motiváló hatású, enyhe
- debilizáló szorongás: erős, hosszan tartó, káros, romboló hatású
- Az érzelmek motiváló hatása a gyengétől a nagyon erősig terjedhet. Kísérleti eredmények szerint az érzelmek motiváló hatása és a cselekvésirányítás hatékonysága között fordított U alakú összefüggés van.
- Az alacsony és a túlzottan magas érzelmi intenzitás esetén kevésbé hatékony a viselkedés, míg a közepesen erős érzelmek közepesen erős motiváló hatására a leghatékonyabb a teljesítmény.
2. A vágy
- Abban az esetben, ha az élőlény tapasztalatában kapcsolat jön létre valamely késztetés és annak kielégítésére szolgáló tárgy vagy helyzet között, az ilyen tárgy vagy helyzet iránt különös fogékonyságot mutat.
- Választási helyzetben előnyben fogja részesíteni azt a más tárgyakkal vagy helyzetekkel szemben. Az ilyen, előzetes tapasztalat alapján kialakult vonzódást nevezzük "vágy"-nak, amely szintén motiváló tényezőként hat. Amire vágyunk, az cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik.
- A viselkedés kezdete mindig a motívum megjelenése, kialakulása, ezt követi maga a kiváltott viselkedés, majd a kielégülés vagy a kielégületlenség (frusztráció).
- Motivált állapotban érzékenységünk (affinitásunk) fokozódik a megfelelő céltárggyal vagy célhelyzettel szemben (aki éhes, elsősorban az étel illatát érzi meg).
- A motivált viselkedés tehát mindig célirányos viselkedés: közelítő vagy távolító, elérő vagy elkerülő.
|
