"Minden kivételes ajándék a mosoly, hiszen: nem kerül semmibe, de szívmelengető. Csak egy pillanatig él, de az emléke megmarad. Örömet szerez, és táplálja a jóindulatot. Kiváló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen. Biztatást a csüggedőnek, erőt önt belé. Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni, nem jelent földi javakat senkinek mindaddig, amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele. Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy rád mosolyogjon, nézz rá derűsen, mert senkinek sincs nagyobb szüksége a mosolyra, mint neki...... aki már nem tud mosolyogni!"
 (Carnegie, Dale)

Mosolyogj!

A jókedv, a nevetés valóban gyógyító hatású: a jóízű nevetés kedvezően hat a testre és a lélekre, akárcsak a szívből jövő mosoly. Bár a mosolynak számos árnyalata létezik - pl. derűs, cinikus, gúnyos, lenéző, önfeledt stb. -, az emberek többsége a mosoly gesztusát leginkább a szeretet, az öröm jeleként értelmezi. Érdekes megfigyelés, hogy az öt alapvető érzelmi megnyilvánulás, így az öröm, a harag, az undor, a félelem, és a meglepetés kultúrától független és ezekhez az érzelmekhez kapcsolódó arckifejezések is egyetemesek. Az azonban vitathatatlan, hogy a mosoly jellegét az egyén kulturális környezete jelentősen befolyásolja, a mosoly mögött meghúzódó valódi érzelmek, pl. a gúny, a cinizmus és az ezekhez az érzelemhez tapadó arckifejezések kultúránként igen sokfélék lehetnek. A mosoly fajtája, jellege - természetesen az adott szituáción túl - függ az életkortól, a nemtől és az intelligenciától is. Az érzelmek kifejezésénél nem csupán az arcjáték, de a testtartás és a hangszín is fontos kísérője a kommunikációnak, melyek szorosan összefüggenek egymással és leleplezhetik a beszélő valódi szándékát. Az ember érzelmeiről leginkább a száj, a szem, a szemöldök mimikai mozgása, és a pupilla nagysága árulkodhat. A mimikai izmok, melyek lehetővé teszik még a legösszetettebb érzelmeink kifejezését is szorosan kapcsolódnak az agykéreg érző területeihez, a homloklebenyhez és a limbikus rendszerhez is.

Gyógyító nevetés

A nevetés sokkal komplexebb érzelemnyilvánítási folyamat, mint a mosoly. Már az újszülött csecsemők is képesek mosolyogni, de a nevetés képessége csak jó néhány hónappal később alakul ki a gyerekeknél. A nevetéshez ugyanis a légző izmok, a rekeszizom stb. együttes munkája szükséges, melyek megfelelő működéséhez elengedhetetlen a szervezet egy bizonyos fejletségi szintje. A nevetés egészségre gyakorolt jótékony hatását az orvostudományban is egyre többen felismerik és alkalmazzák. A gyermekkórházakba látogató bohócdoktorok is "nevetésterápiával" igyekeznek elősegíteni a mielőbbi gyógyulást. A nevetés ugyanis serkenti a vérkeringést, az agy oxigén ellátását, fájdalomcsillapító, nyugtató hatású. Napi néhány perces önfeledt nevetés vagy akár szívből jövő mosoly bizonyítottan jobb kedvre hangol, mind fizikailag, mind szellemileg egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá tesz.

Ugye milyen jólesne néha egy-egy váratlan mosoly? És nemcsak az, hogy rád mosolyogjanak, hanem hogy te magad is olykor-olykor, szinte ok nélkül, csak úgy, bele a nagyvilágba mosolyogj (netán nevess) egyet! Hát, éppen ezért beszélünk a mosolyról: emlékeztessük önmagunkat, hogy a mosoly ajándék, meglepetés, szeretet, melegség, a mosoly gyógyír az életre.

Tudtad? A valódi és a színlelt mosoly közti különbséget azok ismerik fel a legnagyobb százalékban, akiket sokszor utasítanak vissza. Az összefüggést egy felmérés mutatta ki, melyet az ohiói Miami Egyetemen végeztek. A tanulmány vezetője nem tért ki arra, miért fejleszti a visszautasítás élménye az álmosoly felismerésének képességét, de feltehető, hogy az elutasítást gyakran kíséri a vigasztalásnak szánt, ám őszintétlen mosoly.
Tudtad? Amíg az embereknél a mosoly a boldogság, a rokonszenv, a kedvesség vagy éppen az öröm jele, az állatoknál a fogak kimutatását az alárendeltség, a harag vagy a félelem érzése váltja ki.
Tudtad? Az igazi, őszinte mosoly nem csupán a száj körüli izmokat mozgatja meg. A mosolygásban a szem izmai is közreműködnek - melyeket azonban akaratlagosan nem lehet mozgatni. Ezt az összefüggést Guillaume Duchenne francia orvos fedezte fel, így a valódi, spontán mosolyt Duchenne-mosolynak is nevezik.
Tudtad? A majmok 30 millió évvel ezelőtt rendelkeztek egy bizonyos félelemgrimasszal, azaz az összeszorított fogak kimutatásának képességével. Így jelezték ellenfelüknek, hogy fegyvertelenek. Signe Preuschoff osztrák főemlőskutató szerint az emberi mosoly is ebből a félelemgrimaszból alakult ki, éppen csak tartalmi háttere, jelentése változott meg.
Tudtad? A mosolygáskor az arcon megjelenő gödröcskéket grüberlinek nevezik. Azt, hogy kinek van grüberlije, egyetlen gén befolyásolja.
Tudtad?
A kifejezéstelen arcot a legtöbben visszataszítónak találják, ezért a mosolygós szem és arc sok élethelyzetben jól jöhet. Az ebből fakadó szimpátia, nyitottság akár egy állásinterjút is sikerre vihet. A mosoly a testbeszéd egyik alapeszköze. Olvasnál még a testbeszédről?