A  fejlődéspszichológia ezt az életszakaszt a 6-10. életévhez köti. A kisiskolás életkor az óvodás kor 3-6/7 év) után következik és a serdülőkorig (11-16/17 év) tart. A magyarországi közoktatás  struktúrájában, az általános iskolák alsó tagozatába járnak e korban a gyerekek. Ez az életkor számos minőségi ugrást jelez. Elsősorban az iskolaérettség meghatározó jelentőségű, de ezt követően az iskolai tanulás (mint fő tevékenységi forma) veszi kezdetét. A kisiskolás előtt kinyílik a világ, az iskolában és azon kívül (pl. sportegyesület, szakkör, zeneiskola.stb.) új társakat talál és az őt körülvevő felnőttek is változnak.

1. Testi fejlődés

A kisiskolás legjellemzőbb testi fejlődése az ún. első alakváltozás, amely az iskolakezdés idejére esik. A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, a fokozatosan megszűnő  a kerek, puha  párnácskák,  a pocak, s ezzel a babás alkat eltűnik és az arcvonások is változnak.
A gyermekkori formát, az izmok erősebben kirajzolódása, egy fejlettebb, arányosabb, harmonikusabb testalkat, az iskolás gyermek alkata váltja fel.

Legfontosabb élettani paraméterek:

Látható, hogy nagyot fejlődik a kisgyermek ebben a korban. Évenként átlagosan 5-6 cm-t nő, és súlya 2-5 kg-mal gyarapszik. Anatómiai és fiziológiai fejlődés főbb mutatóinak jelentősebb változásai:

• arányossá válik a fej, a végtagok és a törzs mérete
• kialakul az élettani görbe
• vállak szélesebbek
• szembetűnik a csípő
• visszafejlődik a pocak
• eltűnnek a zsírpárnák
• csontozata rendkívül hajlékony (tilos a kondicionális erősítés !)
• a mozgásnak továbbra is elsőrendű szerepe van a gyermek testi fejlődésében
• a központi idegrendszerben bekövetkezik egy "érettségi lökés"
• az ujjpercek csontosodása csak 11-12 éves korra fejeződik be
• az izomzat jelentősen növekszik (a testsúly 27%-át teszi ki)
• az idegkapcsolatok fejlődésében megváltozik az izgalmi és gátlási folyamatok

2. Testi változások és azok következményei
Az első alakváltozás kapcsán a törzs, a test is differenciáltabb lesz, jobban tagolódik. Az alkat teljes fejlődésében alapvető szerepe van a csontrendszer fejlődésének. A váz csontosodása tovább folytatódik.  7-8 éves korban, a medencecsont még három különböző részből áll, az összenövése most kezdődik meg,  és csak serdülőkorban csontosodik el. A gyermek csontozata ebben a korban még igen labilis, rendkívül hajlékony, könnyen deformálódik és a csípőizület is könnyen sérülhet, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai terhelésnek (különösen a sportfoglalkozásra járó kisiskolásoknál) semmi értelme, sőt káros..
Ez a korszak a mozgásos játékok kora, a gyermek izomereje egyre növekszik, szinte állandón mozogna, hiszen  kisiskolás testsúlyának 28 %-a izom. A kar és a láb erősödésével a mozgásformák gazdagodnak, biztonságosabbá válnak; a gyermek olyasmit is meg tud tenni, amit addig nem mert. Kilenc-tízéves kortól érkezik el a sportolás kezdetének optimális kora; Szinte minden sportot élvezettel űznek a gyerekek. A mozgás örömének, az erő megmutatásának szükséglete, a testi vetélkedés fiúknál, lányoknál egyaránt a fejlődés része.
3. Idegrendszeri fejlődés
Az első alakváltozással párhuzamosan, a központi és a perifériás  idegrendszer is fejlődik. A kisiskolás agyának súlya a felnőttek agyának 90 %-át is eléri. A homloklebeny jelentős fejlődésével (mely a magasabb rendű funkciók alapja), az agyműködés funkcionálisan is tökéletesedik. Valószínűleg ennek köszönhetően - ezzel egy időben - alakul ki a kisiskoláskor leglátványosabb teljesítményzavara a hiperaktivitás - ADHD.  Az a zavar általában az 5 - 6 éves kortól diagnosztizálható zavar, amely a viselkedés 3 fő területén jelenik meg: mozgás, impulzivitás, figyelem. (az ADHD-val később részletesen foglalkozunk)

Legfontosabb idegrendszeri fejlődési változások a kisiskolás korban:

• 5-6. éves kortól kezdődően, az agyvelőn belül a nagyagykéreg (a kortikum) szerepe megnő, irányító szerepe egyre uralkodóbbá válik, és erősen befolyásolja a viselkedést, Normál esetben a folyamat 7-8. éves korra stabilizálódik
• 6-8 éves korra a kéreg mielinizációja majdnem teljesen befejeződik.  Az idegingerület sokkal gyorsabban halad a mielinhüvelyeken keresztül. Így az agy területei közötti összeköttetés megváltozik.
• A homloklebeny intenzíven fejlődik, ami a humán funkciók, tudatos, akarati tevékenység központja. Ez irányítja a legfontosabb kognitív folyamatokat.
• Lateralizáció:  az a folyamat, amikor  a két félteke még nem specializálódott (születés), ahogyan a gyerek növekszik, az egyik félteke fokozatosan átveszi az egyes pszichés funkciók irányítását. Ez az idegrendszeri fejlődési folyamat (lateralizáció)  lehetővé teszi a kifinomultabb, összetettebb, differenciált cselekvést, valamint a magasabb szintű gondolkodást. Ekkorra a hangsúly áttevődik a specializálódásra,
  melynek eredményeként kialakul az agyféltekei dominancia. Ennek hatására összetettebb cselekvések végrehajtására válik képessé a gyermek,
  létrejön a magasabb szintű gondolkodás. Így a gyermekek többsége 6-8 éves kor körül képes az olyan összetettebb, egyben differenciáltabb tevékenységekre, mint például az írás (finom koordináció), a labdadobás és- rúgás. Ezért nevezik azt pl. a labdarúgás sportágban a technikai elemek tanításánál szenzitív szakasznak.