Az aktív sportpályafutás befejezésének pszichológiája>
Karrier az élsport után

Mihez kezd egy világklasszis élsportoló pályafutása befejezése után?  Sokan edzőnek, sportmenedzsernek, sportdiplomatának állnak. Mások új szakmát tanulnak ki, és egy teljesen más területen építenek karriert.  Három olyan élsportoló beszél munkájáról, karrierváltásáról, akik úgy döntöttek, a sportpálya helyett a vállalati szférában helyezkednek el. Kulcsár Krisztián párbajtőröző bankár lett, Rácz Mariann kézilabdázó a pénzügyi tanácsadásban találta meg a számítását, míg Czakó Krisztina műkorcsolyázó informatikusként keresi kenyerét. Az élsportolók erényeit a fejvadászok is elismerik.


 Három világbajnoki, két Európa-bajnoki cím, két olimpiai ezüstérem a párbajtőrvívásban. Ez Kulcsár Krisztián (39) pályafutásának gyorsmérlege a páston. A vívótermen kívül pedig közgazdász és jogi diploma és vezetői poszt egy nagy hazai banknál. Ráadásul egy időben sportolói és üzleti pályafutása egymással párhuzamosan futott.  Állítása szerint meg sem fordult a fejében, hogy csak a sportra építse az életét, ezért még pályafutása közepén közgazdász diplomát szerzett, 1996-ban pedig gyakornokként kapott munkát egy nagy kereskedelmi banknál, ahol máig dolgozik. Folyamatosan lépett felfelé a ranglétrán, 2009-től a bank nagyvállalati ügyfélkapcsolatokért felelős vezetőjeként dolgozik. Eközben elvégezte a jogi kart is Szegeden és egészen tavalyi év elejéig folyamatosan készült a vívóversenyekre.


Sportoló, bankár és családapa egyben
Kulcsár Krisztián szerint a dolgok összeegyeztetéséhez a prioritások meghatározása volt a kulcs. "A megfelelő fontossági sorrend felállításával és a szükséges lemondásokkal tudtam a dolgaimat összeegyeztetni. Ez a sorrend persze folyamatosan változott. Általánosságban a munkám volt az első helyen, hiszen ez adta a jövőbeli egzisztenciámat, de nyilván három héttel egy világbajnokság előtt a sport került jobban előtérbe. A munkahelyemen mindig megértőek voltak, sportberkeken belül viszont talán többször ütköztem megértési problémákba. Ennek ellenére is el tudtam érni sikereket, mivel a vívás nem az a sport, ami szükségszerűen megköveteli, hogy valaki napi hat órát töltsön el a vívóteremben. Átlagosan napi két óra edzés éppen elég, emellett sok minden belefér az ember életébe. A tanulmányok, a munka és a sport mellett a magánéletre is maradt időm, 1998-ban megnősültem és azóta született három gyerekem is."

Segített a nagy ismeretségi kör
Kulcsár Krisztián úgy véli, hogy vállalati karrierjében kis szerepe volt annak, hogy ismert élsportoló. "A tanulmányaim során még jelentett némi előnyt, hogy ismernek, de konkrét szituációkban, a vizsgákon nem sokat számított. Inkább azt mondanám, hogy a sporton keresztül rendkívül nagy ismeretségi körre tettem szert, ami kapukat nyitott meg előttem. A banknál az első állásinterjún is szóba került, hogy élsportoló vagyok, de nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és ez azóta sem változott, ami nem is baj. Mindig igyekeztem az életem egyes részeit elkülöníteni egymástól, sosem akartam a legjobb vívó lenni a bankárok között és a legjobb bankár lenni a vívók között" - mondja Kulcsár Krisztián, aki azért nem szakadt el teljesen a sportélettől. "Maga a vívás, mint tevékenység nem hiányzik, de tagja vagyok a Magyar, az Európai és a Nemzetközi Vívó Szövetségnek, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. A jövőben a MOB-ban szeretnék aktívabb tevékenységet folytatni." (kép: sportgezea.hu)

Kézilabdából a pénzügybe
Valószínűleg sokak számára ismerős Rácz Mariann (50) neve, aki a Vasas kapusaként vált klasszis kézilabdázóvá a nyolcvanas években, majd a világ legjobbjának tartott osztrák Hypo Bank csapatában folytatta pályafutását. Hétszeres BEK-győztes 205-szörös magyar és 113-szoros osztrák válogatott. 1982-ben ezüstérmet szerzett a világbajnokságon a magyar válogatottal, majd 1990-ben negyedik helyezést ért el az osztrák nemzeti együttessel. 1992-es barcelonai olimpián a legjobb női kézilabdakapusnak választották.
Ma a legnagyobb magyar független pénzügyi tanácsadó cégnél dolgozik középvezetőként. Elmondása szerint elsősorban anyagi okok miatt hagyta ott a sportpályát és próbált szerencsét a civil életben. "Nagyon bizonytalan gazdasági helyzetben van az élsport Magyarországon. Rendszeresen késtek a fizetésekkel, sokszor meg sem kaptam az egyes versenyek után járó díjakat. Egzisztenciálisan bizonytalan helyzetben voltam, amit egy idő után megelégeltem. Persze voltak külföldi megkereséseim, de nem különösebben motivált az, hogy külföldön élhessek, és anyagilag sem lett volna sokkal jövedelmezőbb. Az anyagi problémák mellett abból is elegem lett, hogy a versenyszezon alatt elfelejthettem a hétvégéket és az ünnepeket is. A mostani munkahelyemen teljesítményarányos a fizetésem. Igaz, hogy egy-egy gyengébb hónap nem múlja felül a korábbi edzői fizetésem, de az erősebb hónapokon akár a sokszorosát is megkeresem" - mondja.
A volt kézilabdázó négy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahová éppen a sport által sikerült bejutnia. "Először három évig egy nagy sportruházati és sportszergyártó cégnél dolgoztam marketing területen, majd egy rendezvényen találkoztam a mostani cégemmel, ahol külön felhívták a figyelmemet arra, hogy ők nagymértékben támogatják a sportot és külön elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak a sportolóknak. Megtetszett amit kínáltak, így elkezdtem dolgozni a vállalatnál befektetési területen. Nagyon élvezem, hogy kötetlen munkaidőben dolgozom és magam osztom be a feladataimat" - számolt be mostani munkahelyéről az egyébként bölcsész és sportmenedzseri végzettséggel is rendelkező hölgy.

Amit a sportból kamatoztatott
Mint mondja, sokat kamatoztat sportmúltjából. "A mostani munkám céltudatosságot, tervezettséget, kitartást, és kudarctűrő képességet követel, sok tárgyalás kell ahhoz, hogy egy sikeres legyen. Ezen felül nagy hasznát veszem a sport által kialakult kapcsolatrendszeremnek is. Ugyanakkor nagyon sokban hasonlít is ez a munkahely a sportpályához, itt is egy csapatba kellett bekapcsolódni, - ami nekem a múltamnak köszönhetően egyáltalán nem jelentett problémát - és amikor új tagok érkeznek, akkor úgy kell betanítanom őket, mintha az edzőjük lennék" - vázolja mostani munkáját Rácz Mariann. (kép: hathárom.hu)
Rácz Mariann lezárta az életében a kézilabdát, de mint mondja azért nem csukta be az összes kaput maga mögött. "Van visszaút a kézilabdához és nem mondom, hogy soha többet nem térnék vissza, de most már csak a második lehet az életemben a munka után. Igazából akkor mennék vissza szívesen, ha saját kézilabdaklubot alapíthatnék azokkal az emberekkel, akiket szeretek és szakmailag is sokra becsülök. Ez egyelőre csak egy álom, majd kiderül, hogy valóra válik-e valaha." Amíg a saját kézilabdaklub várat magára, addig civil karrierjét tervezgeti. "A cég most kezdi a külföldi terjeszkedést, amiben ha ügyes vagyok, nekem is lehet szerepem és akkor a sport által szerzett külföldi kapcsolataimat is ki tudnám használni. Emellett szeretnék továbbfejlődni" - számolt be hosszú távú terveiről Rácz Mariann.

Informatikus lett a műkorcsolya sztár
 Czakó Krisztina (32) a kilencvenes években műkorcsolyázóként volt ismert a magyar sportbarátok előtt. 1997-ben Európa-bajnoki második, 1993 és 1998 között az Európa-bajnokságokon mindig a legjobb nyolc között végzett, emellett hétszeres magyar bajnok. Az 1994-es junior világbajnokságon második, az 1995-ösön pedig harmadik helyezést ért el.
Fiatalon, 20 éves korában hagyott fel a versenyszerű műkorcsolyával. Mint mondja, sokáig nem volt konkrét elképzelése arról, hogy mivel szeretne foglalkozni, végül az informatika mellett kötött ki. "A sport alatt folyamatosan tanultam. Az általános iskolába és a középiskolába is egyaránt bejártam, mint az osztálytársaim, sosem voltam magántanuló. Az érettségi után több irányban is elindultam. Elvégeztem a Testnevelési Egyetemen egy műkorcsolya-edzői tanfolyamot, de ekkor már vonzott a számítástechnika, így beiratkoztam egy informatikai főiskolára is, ahol informatikus mérnök lettem." (kép:wikipedia.org)
Az azóta már kétgyermekes anyává vált egykori műkorcsolyázó hölgy elmondta, hogy a munkaszerzés számára sem volt könnyebb, mint bárki másnak. "Nőként ebben a szakmában, ahol - valljuk be - többnyire férfiak dolgoznak egyáltalán nem volt könnyű az elhelyezkedés. Mivel a sport lehetőséget adott az utazásra, így megtanultam két nyelvet és szerintem előnyömre szolgál, hogy ezt a tudást, nem az iskolapadban szereztem." Czakó Krisztina jelenleg két gyermekével otthon van, de tudja, hogy a visszatérés számára is ugyanolyan buktatókat tartalmaz, mint a többi gyesről visszatérő kismamának. "Első fiamat, Balázst 2007 nyarán szültem. Akkor a terhességem nyolcadik hónapjáig dolgoztam, azóta élvezek minden vele töltött pillanatot. Idén februárban született meg a második fiam, Endre. Tisztában vagyok vele, hogy nem lesz könnyű dolgom, ha vissza kell mennem dolgozni, egyelőre abban reménykedem, hogy a munkahelyem visszavár. Szeretnék mindig az informatika világában maradni, ezt szeretem és élvezem. Ettől függetlenül követem  és élvezem a műkorcsolya-versenyeket is."

Forrás: Dorofejev Tamara