A világ népessége, ezen belül az időskorúak aránya egyre növekszik. A 65 évesnél idősebb emberek mintegy 80%-a küzd egy vagy több egészségügyi problémával. A meghosszabbodott élettartam mellett az egyén és társadalom szempontjából fontos, hogy az évek egészségben teljenek el, a cél az élettartam meghosszabbítása

Az öregedés folyamata minden szervet és szervrendszert érint. A kor előrehaladtával fogy a parenhimasejek száma, helyüket kötőszövet foglalja el, kialakul a fibrózis. Subcellularis szinten változik a glikogén-raktározás, zsíros degeneráció jön létre, a mitokondriumok számának csökkenése, valamint a Na-Ka pumpafunkció romlása észlelhető. Mindezek miatt csökken a kardiopulmonális teljesítőképesség. Károsodik a homeosztázis, a nyugalmi alapanyagcsere csökken, lassul a mentális funkció.
Fiatal korban a légzőrendszer jelentős funkcionális rezervkapacitással rendelkezik, mely beszűkül az öregedés folyamán. Az öregedés során az izomszövet tömege csökken, a zsírszöveté pedig nő. A mozgásszegény életmód, a fokozott kalória-bevitellel karöltve túlsúlyhoz, elhízáshoz vezethet. Idősebbeknél tehát igen gyakori az obezitás és ennek kísérőbetegségei, a diabetes mellitus, hipertónia és szívbetegségek, valamint az izületi degeneratív elváltozások. Idős embereken a kor előrehaladtával megfigyelhető, testsúlytól független alapanyagcsereszint csökkenés is2,3. Így tehát idős populáción a testsúlycsökkentés diétás befolyásolásának csak korlátozott jelentősége van. Az átgondolt, jól megszerkesztett diétás megszorítások mellett a rendszeres fizikai aktivitás szerepe jelentős. Idős embereken a rendszeres fizikai aktivitás az alapanyagcsere növelésével és a mozgás révén fokozott energia-leadással, a zsírmentes testtömeg növelésével segíti az obezitás csökkentését. A kardiovaszkuláris betegségek jelentős rizikófaktoraként ismert koleszterin szint 65 éves kor felett dekádonként 10%-al nő.

Az 1964-es Olimpiai Játékokon (Tokió) részt vett élsportolók 12 évig tartó, utánkövetéses vizsgálata azt igazolta, hogy ha a sportoló abbahagyja a rendszeres fizikai aktivitást, és inaktívvá válik, a kezdetben a korátlagénál jóval magasabb kardiovaszkuláris teljesítőképessége gyorsan romlik és hamarosan a korátlagnak megfelelővé válik. Ha hetente 3, vagy több alkalommal edzenek, akkor a teljesítőképesség változatlan marad.  A mozgás intenzitásának is jelentősége van, mivel a magas intenzitással végzett gyakori testedzés a kardiovaszkuláris teljesítőképességet jobban emeli, mint a közepes és alacsony intenzitású mozgás. Idős, fizikailag inaktív populáción végzett vizsgálat igazolta, hogy 6 hónapos, könnyű intenzitású mozgásprogram (hetente l alkalommal 90 percen át) szignifikánsan növelte a kardiovaszkuláris állóképességet. Hatvanöt esztendős kor után az izomzat tömege dekádonként 10%-kal csökken. Fizikailag inaktív időskorú populáción alacsony intenzitású mozgással is jelentős izomerő növekedés produkálható. Javul a mozgáskoordináció és hajlékonyság. Az izomtömeg változása szoros összefüggésben áll a csontdenzitással, obezitásssal és glukóz toleranciával. Az aerob munkavégző képesség direkt összefüggésben van az izomtömeggel és a kardiovaszkuláris teljesítőképességgel. Hatvanöt éves kor felett az oszteolitikus folyamatok felgyorsulunk, kialakult az oszteoporózis, nő a fraktúrák, különösen a combnyaktörés veszélye. A folyamat gyorsasága nagymértékben függ az izomaktivitástól, amely az oszteoplasztikus folyamat direkt mechanikus ingere. Idős korban a rendszeres fizikai aktivitásnak fontos szerepe van az izomtömeg és izomerő fenntartásában, a hajlékonyság, mozgáskoordináció javításában, valamint a csonttömeg csökkenésének lassításában. Az öregedés során romlik az immunrendszer funkciója. A rendszeres fizikai aktivitás, mint non specifikus immunstimulus javítja az immunrendszer funkcióját.
Idős korban a szexuális funkciók zavara vaszkuláris okokra és neuropátiára vezethetők vissza. Fiatal társaikhoz hasonlóan idős sportolók is arról számolnak be, hogy sporttevékenységük pozitívan befolyásolja szexuális képességeiket. A rendszeres fizikai aktivitás a keringési rendszer edzésével, valamint a metabolikus és endokrin funkciók javításával késlelteti a szexuális funkciók romlását.
Idős korban gyakorivá válik a feledékenység, csökken az érdeklődés a külvilág iránt, könnyen kialakul a depresszió. Ennek okai részben organikusak, hiszen vaszkuláris és degeneratív okokból romlik a neuroendokrin rendszer és az idegrendszer funkciója, részben viszont az idős korban gyakori izoláció, rossz szociális körülmények hatása is érvényesül7. A rendszeres aktivitás javítja a közérzetet, ez a hatása valószínűleg endogén opioidok felszabadulásán keresztül is érvényesül.

A rendszeres testmozgás megkezdése előtti állapotfelmérés célja az edzések során felmerülő esetleges szövődmények elkerülése és a kísérőbetegségek felderítése.  Az anamnézisnek tartalmaznia kell a meglévő krónikus betegségeket, vagy azok hiányát, ki kell térnie a szedett gyógyszerekre. Fel kell deríteni a manifeszt tünetet még nem adó kardiovaszkuláris betegségre utaló panaszokat. Figyelembe kell venni a korábbi, illetve jelenlegi fizikai aktivitást is.
A fizikális vizsgálat során elengedhetetlen a szervrendszerek alapos, körültekintő állapotfelmérése, a kognitív képesség vizsgálata és a mozgásfunkciók megtekintése (pl. a járásbiztonság megítélése, lépcsőnjárás kivitelezhetősége). Ha a kórelőzmény vagy a mérsékelt megterhelés során jelentkező működészavarok alapján felmerül a szövődmények veszélye, non-invazív vizsgálatot - EKG, laboratóriumi vizsgálatok, echokardiográfia - kell végezni.  Terheléses vizsgálatra akkor van szükség, ha az anamnézis, vagy a fizikális vizsgálat során felmerül a koszorúsérbetegség, vagy valamilyen más kardiovaszkuláris betegség gyanúja, valamint akkor, ha a tervezett edzésprogram intenzitása magas. Nem szükséges terheléses vizsgálatot végezni, ha a tervezett edzésprogram kizárólag gyaloglásból áll. A terheléses vizsgálat Balke- vagy Naughton-féle protokoll szerint, lehetőleg kerékpár ergométeren, folyamatos EKG és vérnyomás kontroll mellett végzendő, az életkortól elvárható maximális szívfrekvencia 80-85%-ig. Tekintetbe kell venni a rendszeresen szedett gyógyszerek frekvencia csökkentő hatását is - pl. digitálisz, bétablokkoló.
 

Szerzők: Dr. Sidó Zoltán Ph.D., Dr. Szamosi Katalin