A módosult tudatállapot a szubjektív élménymintázatok olyan időleges megváltozása, amely jól elkülöníthető a normális éber tudatállapottól. A módosult tudatállapot akár spontán, például alvás vagy autóvezetés közbe, azaz ingerszegény környezetben is felléphet. Máskor erős érzelmi hatásra, például természeti katasztrófa vagy szülés alatt alakul ki. Ilyenkor szubjektív élményeink a megszokottól eltérő más mintázatot öltenek: figyelmünk, környezetünk észlelése, képzeleteink, fantáziavilágunk, emlékezési képességünk, élményeink feldolgozása megváltozik. Felborul a tér- és idő érzékelésünk, változik a testképünk és az önkontrollunk sérül.
Mi a hipnózis ?
A hipnózist a legszélesebb körben elfogadott nézet szerint egyfajta módosult tudatállapotnak tekinthetjük. A hipnózis során az egyik ember (hipnotizáltnak vagy a hipnózis alanyának nevezzük) egy másik személy, a hipnotizőr által adott szuggesztiókra (sugalmazásokra) reagál, figyelme a hipnotizőr hangjára, utasításaira koncentrálódik.
Az emberi agy két féltekéje különböző feladatokat lát el. A bal félteke inkább az elemző, logikus, racionális jellegű dolgokkal foglalkozik, míg a jobb félteke inkább egészleges, érzelmi töltetű és nem mindig racionális. Ennek alapján azt feltételezték, hogy a hipnotikus válaszokat valamiképpen a jobb féltekei aktivitás jellemzi. Több kutatás kimutatta hipnózis közben a jobb félteke megemelkedett aktivitását hipnózisra erősen fogékony személyeknél. A hipnózisban nagyon fontosak a szóbeli szuggesztiók, amelyeket az alanynak értelmeznie kell ahhoz, hogy válaszolni tudjon rájuk. Ezért nem lehet lebecsülni a bal félteke szerepét sem, hiszen a nyelvi központok is ide kötődnek.
A hipnózist bár még elég kevesen, a sportteljesítmények javítására is alkalmazzuk. Ez általában nem feltétlenül azt jelenti, hogy a hipnózis segítségével meg lehetne növelni pl. a sportoló izomerejét, de a csúcsteljesítményhez szükséges lelki- és fizikai állapot létrehozásában a hipnózis is hasznos lehet. Különösen jól alkalmazható ez a módszer abban az esetben, ha egy előzőleg jó formában lévő versenyző teljesítménye visszaesik, és ennek okát kell kideríteni, illetve segíteni a sportolót abban, hogy újra a régi formáját hozza.
Túlzott mértékű, irracionális szorongások és félelmek, fóbiák kezelésében is nagyon hasznos eszköz a hipnózis. Ennek részben az az oka, hogy a fóbiás személyek gyakran erősen hipnábilisak, élénk a képzeletük és figyelmüket jól tudják koncentrálni. Hipnózis segítségével meg lehet gyorsítani azt a terápiás folyamatot, amely ahhoz vezet, hogy az eredetileg erős félelmet, szorongást vagy pánikot kiváltó ingerek és helyzetek elveszítsék kellemetlen jellegüket. A sportolók a versenyhelyzetekkel, rossz versenyélményekkel kapcsolatban érezhetnek erős szorongást, amit mind egyéni mind csoporthipnózissal csillapítani, kezelni lehet.
A hipnóziskutatás másik kedvelt témája a teljesítményfokozó hipnózis használata a tanulás, a munka, a sport és a magánélet területén. Sportpszichológusok szerint az olimpiai sportolók teljesítményének 80 százaléka az agyi állapotukon múlik, és csak a maradék 20 százalékért felelős a fizikai erőnlét. Valószínűleg hasonlóan magas arányban járul hozzá a megfelelő koncentrált agyi állapot, illetve tudatállapot minden egyéb teljesítményhez is, így a pozitív szuggesztiók nemcsak a sérülést minimalizálják, hanem az eredményt is növelik. Legfontosabb a pozitív hozzáállás kialakítása és a teljesítményt rontó gátak és félelem megszüntetése, majd a tökéletes teljesítmény vizualizálása következik, pl. egy tökéletesen végrehajtott tornagyakorlat agyban létrehozott képén halad végig az (ön-)hipnotizált. A vizualizáció nemcsak az idegrendszer teljesítményét javítja, hanem az izmokat, ereket is edzi. Bármit is akarjon az ember jobban csinálni, ha pl. hipnózissal (netán tudatos álom révén) különböző agyi részeinek működését szinkronba hozza, és tartósan a célja elérésére tudja teljes figyelmét koncentrálni, akkor teljesítménye is ugrásszerűen megnő.
Bányai Éva: aktív-éber hipnózisa
A hipnózis nem alvásszerű állapot, hiszen a Prof. Dr. Bányai Éva által kidolgozott és világszerte elterjedt aktív-éber hipnózisban erős motoros aktivitás (ergométeres bicikli hajtása) közben alkalmazott megfelelő szuggesztiók hatására is létrejön a tudatállapot-módosulás és a relaxációs hipnózisban megfigyelt összes hipnotikus jelenség. Hipnózis során tehát új élmény- és magatartásmódok jelenhetnek meg, valósággal új horizontok tárulhatnak fel a folyamat mindkét résztvevőjénél, s ez lehetővé teszi, hogy a terápia során a folyamatot kontrolláló, egységes, jól adaptált személy - a hipnoterapeuta - segítsen a páciens társas és biológiai adaptációjának hatékonyabbá válásában.
A szubjektív élmény, a valóságpercepció és a kognitív folyamatok változásaira mind hagyományos relaxációs, mind aktív-éber hipnózisban az jellemző, hogy:
- csökken a valóságvizsgálat, így a hipnózisban lévő személy hajlamos a torzult realitás elfogadására (gyakran jelennek meg pozitív és negatív hallucinációk);
- a képzeleti tevékenység fokozódik;
- a testi-érzékszervi élmények könnyen hozzáférhetők;
- az érzelmek könnyebben mobilizálhatók;
- az élmények verbálisan gyakran csak nehezen fejezhetők ki;
- az én-tudat torzulhat, testsémazavar, a testhatárok eltűnése, néha a hipnotizőrrel való egybeolvadás léphet fel;
- az elsődlegesfolyamat-gondolkodás válik uralkodóvá;
- gyakori az amnézia (emlékezetkiesés);
- gyakori a tér- és időérzék-torzulás;
- a disszociatív képességek fokozódnak;
- az akaratlagosan irányított aktusoknál a tervezőfunkció csökken, illetve néha teljesen megszűnik, ezért iniciatívahiány lép fel, ami teret enged a külső szuggesztiók teljesítésének;
- mind relaxációs, mind aktív-éber hipnózisban viszonylagos jobbféltekei működésű túlsúly alakul ki, ami kedvez a regresszív folyamatoknak;
- a figyelem módosulása hipnózisban központi jelentőségű;
- mivel a hipnotizált a világnak a hipnotizőr által kiemelt vonásaira irányítja a figyelmét, megváltozik számára az a strukturált vonatkozási rendszer, amely az élményt hordozza, elemzi és jelentését szolgáltatja, s így jön létre a tudati állapot gyökeres módosulása hipnózisban;
- gyakran jelenik meg önkéntelen együttmozgás, tükörtartás, együttlégzés stb., azaz interakciós szinkronitás, s ezután általában a hipnotizált egyre mélyebb hipnózisba kerül;
- a hipnotizált és a hipnotizőr egymásra hangolódik, ami egyre fokozódik a jól vezetett hipnózisban, ennek következtében időlegesen erős emocionális kötődés, ún. "archaikus bevonódás" alakul ki a hipnotizőr és a hipnotizált között, amely leginkább a szülő-gyerek érzelmi kapcsolathoz hasonló.
A VASAS női röplabda csapatával gyakran alkalmaztam egyéni vagy csoport hipnózist, ami látványos teljesítmény javuláshoz és hosszú csapat flow élményhez vezetett döntő meccseken (minél hosszabbak a hullámhegyek egy meccsen annál valószínűbb a csapat győzelme). Egy erős csapatkohézió esetén egy döntő meccs előtti csoportos hipnózisélmény megsokszorozza a csapat összetartó erejét és egymásra hangoltságát, aminek a segítségével egy csapat legyőzhetetlennek, megtörhetetlennek, lehengerlőnek tűnik az ellenfél szemében. Ez a plussz lelki fölény sokszor pont elég ahhoz, hogy a két csapat hasonló technikai és fizikai felkészültsége mellett a saját csapat javára billentse a mérleget.
