Gyakori kérdés a sportban, különösen az élsportban, hogy mely napszakban  edzünk, és melyik időpont  a legoptimálisabb a mérkőzések megvívásához. Ez több dologtól függ, de nem lehet figyelmen kívül hagyni szervezetünk működésének napi ritmusát. A szervezetünkben létezik egy biológiai óra, amely szerveink működését szabályozza, összehangolja. A ritmust az agyunk által termelt hormonok (szerotonin, melatonin) szintje befolyásolja

Orvos-élettani értelemben is jól megfigyelhető a szervezet folyamatainak ritmusos ismétlődése. Az egymás után következő, szabályosan ismétlődő történések többféle szabályozás alatt állnak, sok esetben a működés és időzítés részleteit a tudomány máig nem térképezte fel kellő alapossággal. Befolyásoló szereppel bírnak a genetikai tényezők, idegi és hormonális hatások. Egyes működéseket a nappalok és éjszakák váltakozása irányít. 

Cirkadián ritmusnak nevezzük azt a ritmust, ami naponta, azaz hozzávetőlegesen 24 óránként ismétlődik. Leginkább az alvás-ébrenlét váltakozása kapcsolatos a cirkadián kifejezéssel, ám számos fiziológiás jelenség is hozzávetőlegesen 24 órás ciklust mutat (például a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint is a kora hajnali órákban a legalacsonyabb, normál körülmények között).
A harvardi egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy az ember "biológiai órája" 24 óra 11 perc + 16 perces napi ritmust generál, mely a Föld forgásával összhangban 24 óránként újraindul. A napi bioritmusunk eltérései jórészt környezeti hatásoknak köszönhetők (váltott műszak, stb.). Az alvászavarok  mindegyike a cirkadián ritmus eltéréseként is felfogható.

Ultradián ritmusúnak nevezzük a szervezet azon folyamatait, melyek egy napnál rövidebb ciklusok egymásutániságából épülnek fel. Ennek alapján ide sorolhatjuk az alvásfázisokat, számos hormon felszabadulásának mechanizmusát, a szívciklusokat és a pulzusszámot, a légzés folyamatát, a vizelet kiválasztását, az éhség-jóllakottság érzését, stb. A cirkadián ritmus vezérlőegysége az agyban helyezkedik el, ami - a nappali/éjszakai fényviszonyoktól függően - igazítja egymáshoz a különböző biológiai folyamatokat, a melatonin hormon segítségével. Ez a rendszer befolyással van a test belső hőmérsékletének normál napszaki ingadozására és a kortizolszint (stresszhormon) napi ingadozására is. Ezek az élettani változók is jól mutatják a napszaki ritmus alakulását.
Infradián az a folyamat, mely egy napnál hosszabb időközönként ismétlődik. Legközismertebb példa a menstruációs ciklus, mely nagyjából 28 napos ciklusokból tevődik össze, egy nő életének megközelítőleg 45 életévén keresztül

A mindennapi stressz, hosszan tartó problémás helyzetek, helytelen életmód, valamint jelentősebb életesemények
Edzőknél: tartós stressz, állandó nyomás, tartós sikertelenség, teljesítménykényszer, betegség, állás elvesztése
Játékosoknál, sportolóknál: vereségsorozat, a kezdőcsapatból való kikerülés, formahanyatlás, sérülés, magánéleti problémák, költözés, gyermek születése, gyász vagy a válás
Vezetőknél, menedzsereknél: pénztelenség, betegség, népszerűtlenség, kritika, kudarc, sajtótámadás, magánéleti problémák

Ilyen esetekben is gyakran mutatkoznak a hangulatzavar, a depresszió tünetei. Mindehhez persze genetikai sérülékenység is kell, mert kimutatták, hogy a belső ritmust szabályozó gének is működhetnek rosszul.

A szervezet működésének napi ritmusában minden tevékenységnek megvan a maga ideje - ilyenkor tudjuk a legjobb hatásfokkal végezni az adott feladatot. Ezzel a kérdéssel foglalkozunk következő fejezetünkben.