A rendszerváltás előtt az amatőr sportvilágot az állam által irányított tömegesítés és a mozgalmak, akciókampányok jelentették. Közülük a legismertebb az eredetileg Toldi Miklós, később Kilián György Testnevelés Mozgalom (KTM) névvel beiktatott kampány 1963 és 1970 között. Az Edzett Ifjúságért Tömegsportmozgalmat (EFTÖM) 1976-tól 1988-ig tudjuk követni. A rövidebb lélegzetűek közül meg kell említeni 1964 és 1969 között az Ifjúság a Szocializmusért kampány sportvonatkozásait; az 1970-re kiírt Felszabadulási Sport-jelvényszerző; az 1980. évi Aranyjelvényesek az Olimpiára és az 1984. évi Olimpiai Ötpróba nevű akciókat. Több országos szervezet (KISZ, MHSZ, SZOT, TOT, KISOSZ) irányította, szervezte ezeket a mozgalmakat. A jelvényszerző próbákat, programokat, az országos sportigazgatási központ tömegszervezeti referensei dolgozták ki.
A sportvezetők személyisége egyértelműen a pártállam arculatát, elvárásait tükrözte. Már akkor is voltak tiszteletbeli egyesületi elnökök (politikusok, gyárigazgatók, TSZ elnökök, pártfunkcionáriusok) és ún. ügyvezetők, vagy titkárok. Az utóbbiak végezték a napi munkát, az előbbiek reprezentáltak.
Magyarország történetében - a kilencvenes évek - történelmi mércével mérve is jelentős átalakulásokat hoztak. Alapjaiban változott meg a társadalmunk politikai, gazdasági, intézményi struktúrája, irányítási és információs rendszere. Az állami- és köztulajdon magánosításával a tulajdonviszonyok is gyökeresen átalakultak. A sportot sorsdöntő módon érintették a változások. Átértékelődött a sport társadalmi megítélése, szerepe, hiszen a nagyvállalati, szakszervezeti, üzemi, termelő szövetkezeti, minisztériumi támogatások megszűntek. Az állam és az önkormányzatok szerepvállalása is változott. Az állam nem támogatta tovább az üzleti szférának minősített "professzionista" sportágakat, de az egyesületek sem voltak felkészülve a gazdasági társaságként, üzleti alapon működő egyesületi életre. Ilyen mértékű és gyorsaságú társadalmi átalakulás szinte példa nélküli a magyar történelemben.
Az amatőr sportvezető személyiségét is átstrukturálta a menedzser típusú karakter. Miután a kis egyesületek (a nagyok is !) támogatás nélkül magukra maradtak, csak a túlélés és a fennmaradás volt a cél.
Az amatőr sportvezetők legfőbb személyiségjegyei:
A - típusú sportvezető |
B - típusú sportvezető |
C - típusú sportvezető |
aktív, versengő |
passzív. kevésbé versengő |
emóciók elfojtása |
versenyt fut az idővel |
képes lazítani |
bizonytalan, várakozó |
agresszív és barátságtalan |
nem türelmetlen |
negatív érzelmek elnyomása |
dühös, ha várakoznia kell |
gyakran mosolyog |
magatehetetlenség |
rendkívüli az önbizalma |
óvatos, nyugodt, megfontolt |
stressz hatására összeomlik |
nem bízik más munkájában |
megbízik másokban |
konfliktus kerülő |
belül állandóan bizonytalan, |
rutinra épít |
túlalkalmazkodás |
kételyek gyötrik |
reális célokat tűz ki |
probléma esetén szorong |
beszédstílusa gyakran durva |
lágyan, nyugodtan beszél. |
kóros kedvesség |
frusztráció esetén gyenge a paraszimpatikus hatás |
frusztráció esetén bekapcsol a paraszimp. idegrendszer |
saját igények háttérbe szorítása |
katekolamin túlsúly |
kortikoszteron túlsúly |
|
keringési megbetegedés |
Immunbetegségek |
tumoros megbetegedések |
(Baranya István - pszichológus)
|