A tehetség >
A tehetség 2.

Kreativitás, a kreatív ember pszichológiája

Sokan és sokféleképpen próbálták már megfogalmazni, hogy mitől változik, mitől "megy előre" a világ?   Látszólag egyszerű a kérdés, de a válaszok és azok igazolhatósága már nem. Teremtés, hit, evolúció, populáció, forradalmak, természeti katasztrófák, tudomány, demokrácia, diktatúrák, kultúrák, törvények, stb., mind-mind a lehetséges és vitatható magyarázatok között szerepelnek. Egyben azonban megegyeznek a kutatók: az értékrendekkel rendelkező kreatív ember egészen biztosan mozgatórugója a világ fejlődésének. Hogy aztán ez az emberiség szempontjából káros (pl. atombomba) vagy hasznos (pl. C vitamin), annak eldöntése már nem ennek a tanulmánynak a feladata.

Sokan keverik az intelligenciát a kreativitással. A köznapi értelemben vett intelligencia nem feltétlenül esik egybe a kreativitással. Guilford szerint például az IQ tesztek egysíkúak, korlátok közé szorítják a gondolkodást, és  csak egyetlen egy jó választ fogadnak el a válaszadótól. Ezt konvergens gondolkodásnak nevezik. Ezzel szemben a divergens feladat azt várja el a személytől, hogy egyszerre több irányba haladva új, önálló gondolatokig jusson el.
Tehát  az intelligencia inkább a konvergens gondolkodáshoz, addig a kreativitás a divergens gondolkodáshoz kapcsolódik.
Guilford és Torrance legalább tíz kreatív képességet gyűjtött össze, melyek feltételezésük szerint a kreativitás struktúráját alkotják.

1. Szenzitivitás: Problémára való érzékenység.
2. Fluencia (könnyedség): Asszociációs "gazdagság", azaz a kreatív emberek nagyszámú ötletet találnak ki.
3. Originalitás (eredetiség): A kreatív gondolkodás fontos sajátossága, hogy új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tud adni a problémákra.
4. Flexibilitás (rugalmasság): A kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak, és különböző ötleteket tudnak létrehozni.
5. Szintetizálás: A kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe rendezik gondolataikat.
6. Elaboráció (kidolgozottság): A kreatív emberek képesek a részletek kitöltésére.
7. Analízis: A kreatív emberek lebontják a "szimbolikus struktúrákat", hogy újakat alkossanak.
8. Redefiniálás (újradefiniálás): Azt a képességet jelenti, hogy az egyén egy tárgyat vagy egy tárgy részét teljesen új és szokatlan módon alkalmazza.
9. Komplexitás: A kreatív emberek sok, egymással összefüggő gondolattal tudnak dolgozni.
10. Értékelés: A kreatív emberek könnyen meghatározzák az új ötletek értékét.

Irving Taylor szintjei (1959) már jobban megmutatja a kreativitás mélységeit és magasságát. Önismereti szempontból is megvizsgálhatja az ember, hogy melyik szinten áll.

  • expresszív kreativitás szintje a spontaneitás és a szabadság minőségei a meghatározóak.
  • produktív kreativitás szintje: e szinten elkezd a spontaneitás és a szabadság háttérbe szorulni, és az ember a realitással, kezdi összemérni az erejét.
  • feltalálói kreativitás szintje: a szinten valami új születik a régi értékek felhasználásával.
  • az újító kreativitás szintje: más néven az innovatív szintje. A problémák valódi mélységeinek és alapelveinek a megértése történik mind a művészet, mind a tudomány területein.
  • legmagasabb kreativitás szintje- Más néven emergentive szintje. Ezt a szintet érik el a legkevesebben világviszonylatban is. Itt bontakozik ki teljesen a szabadság és a spontaneitás legmagasabb foka. Meghaladják az értelmi képességeket. A kutatók itt már isteni sugallatról beszélnek, és azt az embert, aki elérte, zseninek nevezik.

Baranya István
pszichológus