Szellemi fogyatékosok sportpszichológiája >
Baranya István pszichológus - Értelmi fogyatékos labdarúgók (I. rész)

Magyarországon  hivatalosan és intézményesen 1929-től beszélhetünk a mozgáskorlátozottak sportjáról A Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon jogelődjében, a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonában dolgozó orvosok és pedagógusok ekkor ismerik fel a sport rehabilitációs értékét és embert formáló erejét. 1929-ben megalakítják a Nyomorékok Sport Egyesületét (NYSE). Ennek keretein belül rendszeres iskolai gyógytorna- és a sportfoglalkozásokat szerveznek, s a fiatalok a háziversenyeken keresztül jutnak el az épek úgynevezett integrált sportversenyeire. (Forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság)

A paralimpiai versenyeken testi és értelmi fogyatékos sportolók vehetnek részt, akiket a fogyatékosságuktól függően eltérő kategóriákba sorolnak. A világversenyeken gyakori az óvás, de a paralimpiára ez már nem jellemző, mert a mezőny jól ismeri egymást. Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent.
Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi
kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.
Londonban három számban - atlétika, úszás, asztalitenisz - vehetnek részt, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai (például az úszóknál 1-13) után ők kapják meg a következő számot (az úszóknál a 14-est). Az értelmi fogyatékosoknál az indulási feltétel a 75 alatti intelligencia-hányados (IQ).
Labdarúgás nem Paralimpiai szám, de számos versenyt és tornát rendeznek világszerte. Magyarországon kezdeti állapotában van a fogyatékosok labdarúgása, amellyel leginkább a fogyatékos szervezetekben és a fogyatékosokkal foglalkozó speciális iskolákban foglalkoznak. Mint minden sportági megmozdulást így ezt is kiemelten támogatja az UEFA.
Nézzük most meg a fogyatékosság pszichológiai magyarázatait.
I. ÉRTELMI  FOGYATÉKOSSÁG
Az értelmi fogyatékosságról és a mentális sérülés fokozatairól a különböző országokban, eltérőek a szakirodalmi álláspontok, és még inkább eltérő a terminológiahasználat, annak ellenére, hogy a szakirodalmi információcserén kívül számos nemzetközi fórumon egyeztetik véleményüket a szakemberek.
A fogyatékosok ügyével általában foglalkozó számos nemzeti és nemzetközi szervezeten túl speciális fórumok is alakultak az értelmi fogyatékosok ügyének képviseletére, pl. Nemzetközi Társaság az Értelmi Fogyatékosság Tudományos Tanulmányozására (International Association for the Scientific Study of Mental Deficiency = IASSMD), vagy az Értelmileg Akadályozottak Társaságainak Nemzetközi Szövetsége (International Leaque for the Societies of the Mentally Handicapped) stb.
A kérdés olyan nagy jelentőségű, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO = World Health Organization) megfelelő szakértő bizottsága 1954-ben, majd 1968-ban újra állást foglalt az értelmi fogyatékosság és fokozatai megítélésben, 1971. december 20-án pedig az ENSZ közgyűlése tárgyalta "Az értelmileg elmaradottak általános és speciális jogai"-ról szóló deklarációt, amelyet ajánlás formájában valamennyi ENSZ- tagállamhoz eljuttatott. Tájékoztatásul a . táblázaton bemutatunk egy ma már nem használatos, de a szakirodalomban még gyakran idézett értelmességi skálát.


IQ-értékek szerinti értelmességi skála

0-0,25 IQ idiócia (súlyos)

tényleges értelmi

organikus tünetekben

mentális

0,25-0,50 IQ imbecillitás (középsúlyos)

fogyatékosság

gazdag

0,50-0,70 IQ debilitás (enyhe)

(oligofrénia)

 

0,70-0,80 IQ esetleg debilitás

határeset mentális

organikus tünetekben

Szubnormalitás

0,80-0,90 IQ lelassult fejlődés

retardáció

szegény

0,90-1,10 IQ

normálövezet

normalitás

1,10-1,20 IQ

magas intelligencia

szupernormalitás

1,20- IQ

igen magas intelligencia

1.) Az  értelmi fogyatékosság lehetséges okai:
 Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődési károsodása következményeként alakul ki, létrejöttében genetikai, és/vagy prae, peri- és korai postnatalis "exogén", agyi működést károsító hatások, illetve ma még etiológiailag tisztázatlan tényezők játszanak szerepet. Egyéb fejlődést gátló tényezők (kedvezőtlen nevelési vagy hátrányos szocio-ökonómiai hatások), adott esetben extrém hospitalizáltság súlyosbíthatja az állapotot. Az értelmi fogyatékosság sajátosan jelenik meg az alapvető pszichoszociális funkciókban. Az általános fejlődési dinamika lelassul, a kognitív folyamatok fejlődési mássága miatt a tanulási képesség módosul, a szociális alkalmazkodás csökkent mértékű, illetve elégtelen. Ezek a jegyek külön-külön vagy különböző kombinációkban is megjelenhetnek.
2.) Megjelenési formái:
Fő tünet az általános értelmi képesség fejlődésének széleskörű és számottevő csökkentsége, amely kihat az egész személyiségfejlődésre és együtt jár a társadalmi környezetben való tájékozódás képességének csökkenésével. Az értelmi fogyatékosságot elkülönítjük a művelődési esélyegyenlőtlenségből, környezeti ártalomból keletkezett mentális retardációtól, valamint a gyermekkori demenciák és pszichózisok kategóriáitól is.
3.) Értelmi fogyatékosság az IQ szerint:
 Az értelmi fogyatékosok az intelligenciasérülés foka szerint is három alcsoportra oszthatók: enyhe értelmi fogyatékosok, középsúlyos értelmi fogyatékosok, súlyos értelmi fogyatékosok. Az értelmi fogyatékosok pedagógiai szempontú csoportosításakor a mentális sérülésen kívül további kritériumokat is figyelembe kell venni. Csak az intelligencia-sérülés nem ad elegendő eligazítást az értelmi fogyatékosság fejleszthetőségéről. Figyelembe kell venni a korai gyermekkori interperszonális kapcsolatokat, a beszéd állapotát, a személyiségvonásokat.
Az értelmi fogyatékosok személyiségfejlesztése első sorban a gyógypedagógiai (oligofrénpedagógiai) tevékenység során valósítható meg. E tevékenység különböző, sérülésspecifikusan alakított pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi és szociális feltételeket igényel. Fontos az értelmi fogyatékosság korai felismerése és korai nevelése.
Az értelmi fogyatékosság alcsoportjainak speciális nevelése életkori (fejlettségbeli) kategóriák szerint a családban és intézményben történik. Az intézmények cél- és feladatrendszere differenciált a művelődési javak elsajátításának tempója és mértéke, tartalma, valamint az igényelt személyi és tárgyi eszközrendszer eltérései miatt.
Az IQ normálisnál valamivel alacsonyabb értékének azonban - amint azt már hangsúlyoztuk - igen sokféle oka lehet. Így pl. az ún. minimális cerebrális károsodástól a különböző rész-képességkiesésekig vagy zavarokig, vagy az enyhe hallássérülésig stb., a szociális hátterű mentális retardációtól a szintén többnyire környezeti okok miatt kialakult magatartási zavarokig számos rendellenesség következménye lehet.
Nyilvánvaló, hogy az ilyen rendellenességekkel küzdő gyermekek, még ha IQ szerint esetleg azonos sávba tartoznak is, pedagógiai szempontból nem azonosak. Ezért napjainkban - szintén világszerte - az a törekvés jellemző, hogy e nagy és igen sokféle típusú gyermekcsoport diagnosztizálását, kiválogatását és besorolását nagyon gondosan végezzük el, és nevelését differenciáltan oldjuk meg.