Ifjúsági sport pszichológiája >

Serdülőkor sportpszichológiája VII. - Baranya István pszichológus
(A serdülőkori szocializáció szinterei : család, egyesület, iskola, társadalom)

A sport közösségi tevékenység, mindig is az volt. Edző és tanítványa,  sporttársak, csapattársak, ellenfelek, riválisok és mások közösséget alkotnak, értékrendet közvetítenek az egyén felé. Az ebben szerepet vállaló felkészítő edzőknek, sportvezetőknek, testnevelőknek és a háttérben (vagy előtérben) meghúzódó családnak kiemelt a szerepe. A fiatalkori személyiségfejlődés szempontjából  a sporton belüli  szocializáció akár az élet végéig tartó életformát, magatartásmodellt  is közvetíthet. (A képen Szűcs Zolika és Baranya István MLSZ instruktor)
A kép margójára: 2002. május 9. (csütörtök) - a móri mészárlás, bankrablás ekkor történt, ahol a képen látható Szűcs Zolika szüleit kivégezték. Szombaton (május 11) azonban a megárvult kisfiú Tatabányán részt vett a Bozsik Program tornáján. Talán csapattársai, a sport, a közösség jelentette számára az életet, a jövő kötődését .

1. Szocializációról általában

A szocializáció olyan tanulási folyamat, amely a születéstől a halálig tart. A szocializáció nem más, mint a "társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat." (Bagdy, 1986.)

2. A szocializáció szinterei

  1. Elsődleges: család
  2. Másodlagos: "az intézmények"
      1. Sportegyesület, csapat, iskola
      2. Kortárscsoportok
      3. Média, társadalmi hatások

Családi szocializáció: elvitathatatlan az elsődlegessége. Sportpszichológiai szempontból a   szülők pozitív értékelése elősegíti a sport iránti érdeklődés felkeltését. Kulcskérdés, hogy a szülők sportoltak, vagy sportolnak, vagy érdekli őket a sport?  Beszédtéma otthon a sport, bátorítják, bíztatják gyermeküket a sportra?  Sportolót szeretnének nevelni gyermekükből? Természetesen ezt nem szabad erőltetni, inkább a bátorításon, a támogatáson és a lehetőségteremtésen van a szülői szerep hangsúlya. A család szocializációs fő funkciói:

  1. az elsődleges szeretet és törődés forrása
  2. érzelmi támaszt nyújt
  3. gondoskodik a családtagokról: testi-és lelki, anyagi, mentálhigiénés biztonság
  4. megtanítja a beszédet és kommunikációt
  5. biztosítja az éréshez és fejlődéshez, tanuláshoz szükséges feltételeket.
  6. modellnyújtással (pl. apa-anya szerep) magatartási és szerepmintákat közvetít.
  7. alakítja az én-tudatot és én-identitást
  8. megalapozza  a tagok, gyermekek jövőjét
  9. gondoskodik az idősekről

A kortárscsoportok szocializációs szerepe:  (eltérnek a felnőtt - gyerek kapcsolattól.) A felnőtt - gyerek kapcsolat: alá- fölérendeltség, felnőtt irányítás, segítőkész, támogató, míg a  kortárskapcsolat: egyenrangú felek állnak szemben egymással, hasonló problémák, hasonló célokat követ.

A kortárscsoport hatásai:

  1. itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés, együttműködés szabályi.
  2. a gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói.
  3. elősegíti a szociális kompetencia fejlődését.
  4. támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az én érvényesítésére.
  5. fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt a közösséghez, valakihez tartozás élményét.
  6. teret enged az önállóan választott intimitásnak.
  7. társaságot, társas stimulációt jelent.
  8. lehetővé teszi irányító szerep vállalását.
  9. elősegíti a szülőkről való leválást, a függetlenedést.

Sportegyesület, csapat, sportközösség

A sportegyesületben, csapatban, sportközösségben való szocializációt a másodlagos színterű szociális bázisok közé sorolja a szakirodalom  Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a családi szocializáció rendben van és kölcsönösen kiegészítik egymást. Ezzel összefüggésben kérdés lehet az is, hogy mért sportol egy fiatal ?

  • családi indíttatás, esetleg kényszer
  • barátok, társak hatása
  • iskolai preferáció
  • egyéni karakter előtérbe helyezése,
  • kiemelkedési, kitörési akarat a tömegből
  • intrinzik motiváltság

A szakirodalom két ún. előszocializációt említ elsősorban:

  • Családi sportos hagyományok, értékrend: ahol a családban fontos értékrendnek számít a sportolás. Valószínű, hogy valamelyik szülő, akár min sportoló(t). Ennek megfelelően a gyerekek is sportolnak
  • Nemi identitás: többségében a fiúk fiús, a lányok lányos sportágakat választanak.

Szövegdoboz:  Egy sportközösségben sokat tanulhat az ifjú sportoló. Régebben a felnőtt labdarúgócsapathoz "felvitt" játékos "csókolomot" köszönt, amikor belépett az öltözőbe, de ezzel párhuzamosan  tudta is a szabályokat, a határait. Ma más világot élünk, de ennek ellenére létező, valós értékrenddel rendelkezik egy szervezett sportközösség. Megtanulja a fiatal a nagyobbak, ügyesebbek, eredményesebbek tiszteletét. Az edző személyisége, nevelő hatása  is meghatározó. Rajta áll, vagy bukik az utánpótláskorú sportoló sportszemélyiségének alakulása.  Örömök és csalódások, vereség és győzelem mind-mind nevelő hatású.