A serdülő fiúkkal foglalkozó edzők gyakran találkoznak azzal a problémával, amikor edzés után a gyereke fele nem akar fürödni, vagy alsónadrágban teszi azt. A későn érő lány egy hatalmas pulóver alá bújik, hiszen szégyelli, hogy nyolcadik osztályos, de a melle még mutatóba sem kezdett el nőni. Az edző és a testnevelő felelősége a serdülőkori fejlettségi különbségekből adódó lelki  problémákat orvosolni.

 

 

Aki az átlagnak megfelelő korban kezd el serdülni, az kevésbé találkozik ezzel a problémával.
A serdülőkorra azonban az a jellemző, hogy egyénileg eltérő a fejlődés. Ezzel a kérdéssel az edzőnek is szembe kell nézni, hiszen nap mint nap ő van a sportolóival. Egy-egy ilyen probléma (különösen, ha halmozódik) komoly teljesítménycsökkenést is jelenthet  a csapatban, közösségben. Akár el is maradhat a szégyenlősebb  serdülő az edzésekről.

Ismert, hogy a serdülés olyan fejlődési szakasz, amikor a gyermek szervezetében a felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások mennek végbe. Mind a fiúk, mind a lányok testsúlya és magassága is erőteljesen növekszik, és verejtékmirigyeik is ebben az életkorban válnak aktívvá. A lányok szervezetének változásai a másodlagos nemi jellegek, azaz az emlők, valamint a szemérem- és hónaljszőrzet kialakulását és a menstruáció beindulását is magukban foglalják. A fiúk arca és teste láthatóan szőrösödni kezd, hangjuk mélyül, és nemi szerveik is növekednek. A nemi érés időpontja egyénenként különbözik, és elsősorban öröklött tényezők határozzák meg; az a lány, akinek édesanyja későn kezdett menstruálni, valószínűleg szintén későn fog serdülni, vagy az a fiú, aki gyermekkorában mindig magasabb volt, mint a többiek, feltehetőleg előbb válik nemileg éretté, mint alacsonyabb, kisebb testsúlyú kortársai. A szemközti oldal táblázatában megtalálható, hogy a jellegzetes serdülőkori testi változások általában hány éves korban mennek végbe. Az átlagosnál később kezdődő serdülés az esetek túlnyomó többségében nem jelent gondot egészségügyi szempontból, néha azonban a serdülés késlekedésének hátterében valamilyen betegség húzódhat meg. Normális esetben a kamaszodás első jelei valamikor általános iskola végén köszöntenek az emberre. Ilyenkor kezd mindenki eszeveszetten szőrösödni, ilyenkor kell szembenéznie az első menstruációval, a pattanásokkal...

Egyesületekben és az iskolákban
Kritikus korszak. Testnevelés órákon tornadresszben feszítenek a lányok, megy az öltözőben a rivalizálás. Kinek kell már melltartó, ki tud már havi egyszer felmentést kérni egészségügyi okokból?
A fiúöltözőben is hasonló a helyzet: ott azon megy a verseny, hogy kinek van már akkora bajsza vagy szakálla, hogy azt már borotválkozással kelljen eltűntetni, vagy hogy ki az, akinek adoniszian férfias külseje miatt már az idősebb lányok is felfigyeltek.
És ezekben a versenyekben mindig vannak élharcosok és olyanok, akik  a hencegő beszélgetések alatt csendben meghúzzák magukat. a későn érő fiú pedig magában öltözik a sarokban, mert a férfiasság semmilyen jele sem akar megjelenni rajta. Természetesen mindez összefügg a testképpel való elégedetlenséggel, hiszen a kamaszkor az az időszak, amikor is a férfi-női szerepeket igyekszünk kisebb-nagyobb sikerrel elsajátítani. Ekkor trauma lehet a túlérettség és az alulfejlettség is, s úgy érezzük, kevesebbek vagyunk a többieknél. Ezek különböző komplexusokat okoznak, amelyek sokszor felnőttkorban is megmaradnak.

Lányok
A koránérő lányok nagy baja, hogy testi érettségük nem mindig jár együtt a szellemi fejlődéssel. Hiába néznek ki jóval idősebbnek, ha intellektuálisan nem érnek fel külsejükhöz. A korán serdülő lányok lehet, hogy először profitálnak külsejükből, egyben a szülői aggodalmakat is növelik, ezzel szemben  a korán érő fiúk szüleit általában a büszkeség tölti el daliás fiuk láttán. Furcsa féltékenység játszódik le visszafelé is: a korán érő lányok irigylik "lemaradottabb" társaikat, akik náluk vékonyabbak, kecsesebbek. Éppen ezért gyakrabban fordulnak elő étkezési zavarok fejlettebb lányoknál.

 

Fiúk
Azok a fiúk, akik az átlagosnál hamarabb érnek, fesztelenebbek, szemben későn érő társaikkal, akik szorongásukból kifolyólag önbizalomhiánnyal küszködnek. Ez a különbség megmarad felnőttkorukban is, csak éppen megfordul: a későn érő fiúk nyitottá válnak, humorérzékük fejlettebb, korán érő társaik viszont pszichológiailag ridegebb, konvencionális felnőttekké válnak, de vezetői szerepek betöltésére kiválóan alkalmasak lesznek (csak úgy, mint a későn érő lányok).Persze sok szülő banálisnak tartja csemetéje kamaszkori szorongásait túl nagy melle, vagy dörmögő és elcsukló hangjával kapcsolatban, pedig ha belegondolunk, a felnőttek világa is hasonló. Próbálunk mércéknek, irányzatoknak, az átlagnak (az átlagon felülinek) megfelelni, kisebb-nagyobb sikerrel. Érthető hát az a harc is, amely a későn és korán érő fiatalok között folyik.
Az edzőnek bele kellene élniük magukat sportolójuk, játékosuk problémájába. Néha a saját élmények megosztása is segítség lehet. S kiderül, a gyerek is ugyanazt a kálváriát járja végig, mint annak idején ő. Le kell ülni a problémás gyerekekkel Ehhez empátiára, türelemre és  szeretetre van szükség

A serdülők fejlődésének állomásai - Lányok
A fejlődés jellege	A változások kezdete (években)	A gyors változások befejeződése (években)	A változások jellemzése
Testmagasság és testsúlynövekedés	10-11	14-15	A gyermekek magassága évenként átlagban 5 cm-rel növekszik. A serdülés egyik legkorábbi jele az, hogy a növekedés sebessége akár az évenkénti 9 cm-t is elérheti. A felgyorsult növekedés 4 évig is eltarthat, de az eső két évben a legkifejezettebb (lásd a növekedési táblázatokat. A testmagassággal együtt a testsúly is növekszik, a medence kiszélesedik, a csípőre és a combokra zsír rakódik.
Az emlők fejlődése	10-12	13-15	Az emlők fejlődésének első szakaszát rendszerint az emlőbimbó és a bimbóudvar (az emlőbimbó körüli barnás-rózsaszínű bőrterület) megnagyobbodása jelenti. Körülbelül egy évvel később az emlők is növekedésnek indulnak, és a bimbóudvar, valamint az emlőbimbó színe sötétebb lesz. Az emlők fejlődése általában 15 éves korban fejeződik be.
A szeméremszőrzet és a hónaljszőrzet megjelenése	A szeméremszőrzet 10-11; A hónaljszőrzet 12-13	A szeméremszőrzet 14-15; A hónaljszőrzet 15-16	A szeméremszőrzet kezdetben a külső nemi szervek környékén jelenik meg világos pihék formájában. A szőrzet a következő 2-3 év folyamán sötétedik, vastagodik, és fokozatosan benövi a szeméremdombot. A hónaljszőrzet rendszerint a szeméremszőrzet megjelenése után 1 évvel indul növekedésnek. A testszőrzet színét és vastagságát fajtabeli, továbbá öröklött tényezők határozzák meg.
Az apokrin verejtékmirigyek fejlődése	12-13	15-16	Az apokrin verejtékmirigyek nem ugyanolyan váladékot termelnek, mint az ún. exokrin vagy ekkrin verejtékmirigyek, amelyek már csecsemőkortól kezdve az egész testfelületen működnek. Az apokrin verejtékmirigyek a hónaljban, a lágyékban és az emlőbimbók körül helyezkednek el, és serdülőkorban válnak aktívvá. A verejtéket rendszeres mosakodással el kell távolítani, különben "testszagot" okoz.
A menstruáció kezdete	Első periódus (menarche) 11-14	A rendszeres ciklus kialakulása 15-16	Európában az első menstruáció (menarche) időpontja átlagosan 13 éves korra tehető. Rendszerint a gyors növekedési fázis kezdete után két évvel jelentkezik, de ehhez általában a kislány testsúlyának el kell érnie a 45 kg-ot. A menarchet megelőző évben a kislányok hüvelyéből híg, fehér váladék ürülhet. A első menstruációt követő néhány évben a ciklusok még rendszerint szabálytalanok, és nem ritka a két ciklus között több hónapos szünet sem. A rendszeres havi vérzés általában 16 éves korra alakul ki.

A serdülők fejlődésének állomásai - Fiúk
A fejlődés jellege	A változások kezdete (években)	A gyors változások befejeződése (években)	A változások jellemzése
Testmagasság és testsúlynövekedés	12-13	17-18	A gyermekek évenként átlagosan 5 cm-t nőnek. A serdülés egyik legkorábbi jele, hogy a növekedés sebessége akár az évenkénti 10 cm-t is elérheti. A fiúk - bár később és lassabb ütemben - egészen 20 éves korukig növekedhetnek. A testmagassággal együtt a testsúlyuk is növekszik (lásd a növekedési táblázatokat). Testük kezd felnőtt-testarányoknak megfelelően formálódni, válluk és mellkasuk szélesedik, törzsük pedig hosszabbodik. Kar- és lábizomzatuk megvastagszik. A gyors növekedés fázisában lévő fiúk étvágya hihetetlenül fokozódik.
Ivarszervek fejlődése és ejakuláció	11-13	15-17	A hormonműködés a serdülés elején serkenti a hím ivarmirigyek, a herék fejlődését, ami észrevehető megnagyobbodásukban is tükröződik. A herezacskó bőre sötétedik, a hímvessző nagyobb és vastagabb lesz. Az ondókilövellés (ejakuláció) képessége a külső nemi szervek fejlődését követő 2. évben alakul ki.
Test- és arcszőrzet növekedése	17-15	15-19	A szőrzet növekedése rendszerint a nemi szervek környékén kezdődik (szeméremszőrzet), s ezt nagyjából egy év múlva követi az arc- és hónaljszőrzet megjelenése. A test más részein, a lábon, mellkason és hason a szőrzet növekedését öröklött tulajdonságok határozzák meg.
Az apokrin verejtékmirigyek fejlődése	13-15	17-18	Az apokrin verejtékmirigyek nem ugyanolyan váladékot termelnek, mint a többi verejtékmirigy: az utóbbiak már csecsemőkortól kezdve az egész testfelületen működnek. Az apokrin verejtékmirigyek a hónaljban, a lágyéktájon és az emlőbimbó körül találhatók, és serdülőkorban válnak aktívvá. Az általuk termelt verejtéket rendszeres mosakodással el kell távolítani, különben ún. "bakszagot" okoz.
A hang mélyülése	13-15	16-17	A hangszalagokat magába záró gége (larynx) növekedésnek indul, és sokszor jellegzetes "ádámcsutkaként" tűnik elő. A gége megnagyobbodását követő egy éven belül a hang mélyül ("mutál").

Atkinson, R.L., R.C. Atkinson, E.E. Smith, D.J. Bem és S. Nolen-Hoeksema: Pszichológia című könyvének felhasználásával.