Profi (hivatásos) sportoló státusza Magyarországon

A hivatásos sportolók sporttevékenységüket a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján végzik, ehhez elengedhetetlen, hogy a sportoló a sportszövetség által kibocsátott hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezzen. Egyidejűleg sportegyesületi tagsággal csak abban az esetben rendelkezhet a profi sportoló, ha ezt sportszövetségének szabályzata lehetővé teszi. A sportoló munkaviszonyára főszabály szerint a Munka törvénykönyvében foglalt rendelkezések alkalmazandók a sportról szóló törvényben foglalt eltérésekkel, amelyek közül a legjelentősebbek, hogy munkaszerződés kizárólag határozott időtartamra köthető, próbaidő kikötésére pedig nincs lehetőség. Üzemi balesetnek minősül, amennyiben a sportolót a munkaviszonya keretében kifejtett sporttevékenység során szenved sérülést. A sportszövetség szabályzata a munkáltatóknak kötelezővé teheti, hogy hivatásos sportolóik javára élet- és sportbaleset-biztosítást kössenek. Egy-egy szerződés sok esetben rendkívül összetett jogi konstrukciókat tartalmazhat, amelyek pontos
kihatásai nem feltétlenül egyértelműek megfelelő jogi szaktudás és tapasztalat hiányában, a szerződéstervezetek kidolgozása, a megkapott szerződéstervezetekhez módosítási javaslatok vagy igények elkészítése során indokolt ügyvéd segítségét igénybe venni.

Kivonat a Sporttörvényből:
III. Fejezet
A HIVATÁSOS SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A hivatásos sportoló sporttevékenysége
8. § (1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető;

b) a próbaidő a munkaszerződés időtartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási időszak felénél. A próbaidő időtartama nem hosszabbítható meg;

c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralévő időszakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;

d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapulvételével;

e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony);

f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;

g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;

h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;

i) a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez;

j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.