Profi sport pszichológiája >

Motiváció - Baranya István pszichológus

A képesség azt jelenti, hogy miben vagy tehetséges. A motiváció dönti el, hogy mit teszel. A hozzáállás pedig meghatározza, hogy milyen jól fogod csinálni.
(Lou Holtz)

A sportolók felkészítésének, képzésének egyik legkiemeltebb területe a motiváció. Számos vizsgálat, kutatás, tanulmány foglalkozik e  témával. Bár a motiváció pszichológiai jellemzői egyetemes elvűek, a sportban érdemes különbséget tenni az utánpótláskorú és a felnőtt sportolók motivációs bázisa között, de ezen belül is az amatőrök és a profik világa között. A jól érthetőség és a hatékony, gyakorlatias  alkalmazás érdekében tekintsük át előbb a -  tudományos igényű -  alapokat, majd következzék a sport motivációs bázisa.

 

 

Mi a motiváció ?
Eredete a latin movere (mozogni, mozgatni) ige. Motiváció alatt azt a készséget értjük, ha valaki egy meghatározott cselekvést meghatározott intenzitással, illetve tartóssággal egy valós helyzetben végrehajt. A magatartás oka miértje. Mindazon tényezők, amelyek felelősek egy viselkedés jelentkezéséért, fennmaradásáért és megszűnéséért. A viselkedés irányát megszabó és energetizáló tényezők.

 

Az alapvető motívumok rendszere
Sokan és sokféleképpen próbálták osztályozni, rendszerbe szedni az alapvető motívumokat. Morganrendszerének elemei a következők:

  • szükségletek
  • homeosztatikus késztetések drive
  • érzelmek
  • vágy

Ezek a tényezők együttesen alkotják a viselkedés motivációs alapját.

1. Szükségletek

  • A szükséglet olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén károsodást okoz vagy az életet veszélyezteti (táplálékhiány, folyadékhiány).
  • Ez az állapot, amelynek pszichikus vetülete a szükségérzet, olyan cselekvésre késztet, amely a hiány megszüntetéséhez vezet.

2. Homeosztatikus késztetések

  • Nagyon fontos a szervezet belső környezetének állandósága, egyensúlya. Ez a belső állandóságot, egyensúlyt biztosító folyamat az ún. homeosztázis (Canon amerikai fiziológus).
  • Homeosztázison azt értjük, hogy a szervezet belső nedvei kémiai összetételének (vércukorszint, hormonszint) viszonylag állandó szinten kell maradniuk, mert az ettől való eltérés veszélyezteti az életet.
  • Az eltérés megindítja a szervezet védekező, homeosztatikus mechanizmusait, amelyek helyreállítják a normális állapotot (test hőmérsékletének szabályozása: nagy meleg - izzadás, hideg - didergés).
  • Van azonban olyan biológiai eredetű viselkedés is, amely nem homeosztatikus. Ilyen pl. a szexuális viselkedés is vagy a fájdalom elkerülése.

3. A drive

  • A drive angol eredetű szó, jelentése: 'űzni, hajtani'.
  • Ez a viselkedés motorja, ösztönző ereje. Nem azonos sem a szükségletekkel, sem a homeosztatikus folyamatokkal, bár kapcsolatban áll velük.
  • A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet kielégíteni.
  • Olyan speciális viselkedésre késztet, amely ezt a szükségletet csökkenti; minél inkább nehezített ez a kielégítés, annál erősebb a késztetés.
  • A legalapvetőbb drive-ok a következők: az éhség, a szomjúság, a salakanyag-ürítési, a szexuális és utódápolási, az alvási és a védekezésre irányuló késztetések, valamint az ún. általánosaktivitás-drive és a kutató-tájékozódó (explorációs) drive, amit a köznyelvben kíváncsiságnak nevezhetünk.
  • Az általánosaktivitás-drive elsősorban a mozgás iránti igényben nyilvánul meg. Magasabb rendű emlősöknél és az embernél az aktivitás igénye a szellemi működésre is érvényes:
  • A szellemi játék a magasabb rendű emlősöknél egyre kifejezettebbé válik.
  • Elsődleges cél az unalom elűzése.
  • Az unalom az a sajátos állapot, amelyben az élőlény aktivitásigénye megmutatkozik, magasabb izgalmi szintet keres, s ezt rendszerint valamilyen játék formájában találja meg.
  • A kutató-tájékozódó motívum szintén biológiai eredetű ,és magában foglalja mindazt, amit kíváncsiságnak nevezünk:
  • Arra indít, hogy az élőlény megvizsgálja, kitapasztalja, megismerje környezetét.
  • Állatoknál ez a megismerés döntően helyváltoztató (ún. lokomóciós) mozgások között megy végbe, az ember viszont a manipuláció során ismerkedik az új tárgyakkal, kezébe veszi, forgatja.
  • A kutató manipuláció a tárgyak egészben történő észlelésének, a tárgyfelismerésnek a feltétele.
  •  

 

 

Maslow szükséglet-hierarchia

 

 

Herzberg
kéttényezős elmélete

Alderfer

McClelland

Hunt

magasabb rendű szükségletek

Önmegvalósítás

motivátorok
(belső)

A munka tartalma
felelősség,
előmenetel, fejlődés

Fejlődés

Teljesítmény-szükséglet

Teljesítmény

Elismerés

Szeretet (valahová tartozás, társas kapcsolat)

Teljesítmény,
elismertség

Hatalmi szükséglet

Hatalom

Elismertség

higiéniás tényezők
(külső)

A személyközi kapcsolatok minősége munkatársakkal, beosztottakkal és főnökökkel

Kapcsolat

Kapcsolat szükséglet

Kapcsolat

alacsonyabb rendű szükségletek

Biztonság

Munka biztonsága

Létezés

 

Strukturáltság

Fiziológiai

Munkafeltételek,
fizetés

Komfort

Néhány pszichológus, tudós motivációs elmélete és azok összehasonlítása