Gyermeksport pszichológiája >

Kisiskoláskor sportpszichológiája VI.  - Baranya István pszichológus
(érzelmi intelligencia a sportban -  (EQ) Emotional Quotient)

A sportban az érzelmi intelligencia az egyik legfontosabb kapcsolati tőke az edző és a tanítvány között. Ennek alapeleme az empátia Az empátia a pozitív emberi kapcsolatok legfőbb eszköze, e képesség segítségével vagyunk képesek megérteni embertársainkat, átélni az ő érzelmi állapotukat. Az edző-sportoló kapcsolat kulcs kompetenciája az őszinte, hiteles kommunikáció: azt mondjuk, amit gondolunk, szavaink, cselekedeteink, szóbeli és metakommunikációs  közléseink között harmónia van, képesek vagyunk az emberi szeretetre és együttérzésre.

 

Látszólag egyformák vagyunk, mégis különbség van ember és ember között. A legősibb idők óta keresték ennek okait. Abban megegyeztek a tudósok, hogy a szellemi képességek, a gondolkodás, a problémamegoldás  fajunk karakterisztikumának a lehető legmagasabb szintje. Ennek egyik mérőeszköze az intelligencia (IQ), azaz  a problémamegoldásra irányuló szellemi tevékenységek összessége. Az intelligenciatesztek országra és életkorra való tekintettel változnak, hiszen egy másik kultúrában más dolgok tartoznak az általános műveltség körébe, mint Magyarországon, és egy hét éves gyermektől sem várhatjuk el, hogy ugyanúgy teljesítsen, mint egy felnőtt. A Wechsler féle mérési metudika szerint az átlagos intelligenciának a 100 IQ-pont felel meg. Az emberek közel 70%-ának 85-115 közé esik az IQ-ja. 115 IQ felett átlag feletti értékről beszélünk, 140 IQ felett kivételes intelligenciáról van szó, 160-170 IQ a zsenit, lángészt jelenti. Fontos még megjegyezni, hogy az intelligencia és a kreativitás nem feltétlen összefüggő tulajdonság, egy intelligens ember nem mindig kreatív, míg egy kreatív ember nem biztos, hogy intelligens.

2. Érzelmi intelligencia a sportban
a.)  Meghatározások, általánosságok
Örömök és csalódások, sikerek és kudarcok velejárói a sporttevékenységnek. Ezek az emocionális lelki jelenségek fejlesztik az utánpótláskorú sportolók mentalitását. Az nem mindegy, hogy melyik irányba !  Az edző - sportoló interperszonális kapcsolata meghatározó jelentőségű. Az edző a tudását, ismereteit,  tapasztalatait  az edzéseken, versenyeken keresztül adja át  a tanítványának. Napok, hetek, hónapok, évek együttes munkája során emberi, bensőséges  kapcsolatok alakulnak ki, melynek kulcskompetenciája az emóció. Az edző lelki tulajdonságai, pedagógiai, pszichológiai érzékenysége kondicionálja (neveli, lelkileg edzi) a sportolója  személyiségét. Ennek a sajátságos  szocializációs folyamatnak az eredményeként válhat felnőtt korában a sportoló mentálisan erőssé.
Az érzelmi intelligencia fogalma először John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaiban jelenik meg 1990-ben: Érzelmi intelligencia (EQ - Emotional Quotient) az érzelmi információfeldolgozás olyan formája, amely magában foglalja a saját érzelmek és mások érzelmeinek pontos értékelését, az érzelmek megfelelő kifejezését, valamint az érzelmek olyan adaptív szabályozását, ami javítja az élet minőségét.
Az edző és a sportoló közötti kapcsolat akkor jó, amikor megtalálható benne:

  • tisztelet
  • nyíltság
  • átláthatóság
  • őszinteség
  • törődés
  • kölcsönös függés
  • elkülönülés (hagyják egymást fejlődni)
  • szeretet

Az érzelmi intelligencia teszi lehetővé, hogy egyesek vidámak, optimisták maradjanak olyan körülmények között is, amelyek egy kevésbé derűlátó személyt megtörnének. Ezért van az, hogy gyakran nem az eminens tanulókból válnak sikeres sportolókká. A kutatások kimutatták, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező edzők, sportolók népszerűbbek, és nagyobb az önbizalmuk. Rendkívül jó a szociális érzékük, és képesek játékosaikat, csapatukat, a közvéleményt  megnyugtatni.

  • Élettani, pszichoszomatikus háttér

Természetesen ennek megvan az élettani háttere. A témával foglalkozó kutatók a központi idegrendszerben  limbikus részében található amygdalának tulajdonítják az érzelmek és a viselkedés közötti összefüggéseket. Felfedezték, hogy egy impulzus  az agyban egyenesen el tud jutni az amygdalához,  a homloklebeny (gondolkodásért felelős)  értesítése nélkül.  Ez történik akkor is, mikor gondolkodás nélkül cselekszünk, például mikor a kapus reflexmozdulattal hárít. A szorongás is nagyon jó példa rá, hogy az érzelmek hogyan blokkolják a gondolkodást - például mikor egy verseny, mérkőzés előtt nagyon szorongunk, hogy sikertelenek leszünk  és la döntő pillanatban leblokkolunk.

  • Kognitív kiértékelés: érzelmek átélésekor az idegrendszer aktivált állapotba kerül, melynek hatására nő a vérnyomás, a vércukorszint, szaporább lesz a szívfrekvencia, megfeszül az izomtónus, aktiválódik a belső elválasztású mirigyek, verejtékezés következik (hideg, meleg)  be, a légzés felgyorsul. Az  előhívott érzelemmel együtt vannak jelen azok a gondolatok, vélekedések, melyek az érzelem színezetét adják. Ezt a folyamatot nevezi a pszichológia kognitív kiértékelésnek.

c.) Edző-sportoló, edző-csapat viszony
Az edző-sportoló interperszonális kapcsolat  módja az őszinte, hiteles kommunikáció: azt mondjuk, amit gondolunk, szavaink és tetteink, szóbeli és metakommunikatív közléseink között összhang van, képesek vagyunk az emberi melegségre és együttérzésre. Nem félünk az önfeltárástól, nem akarunk más érzelmet mutatni, mint ami bennünk van. Ha valaki el tudja fogadni saját érzéseit, akkor másokkal is képes kapcsolatba lépni. Az önelfogadás, az empátia elvezet a toleranciához, az erőszakmentes kommunikációhoz.
Az ilyen típusú kommunikáció szabályai:

  • Ne akard a sportolód, csapatod mindenáron megváltoztatni!
  • Ne ítélkezz elhamarkodottan, ne minősítgesd ok nélkül sportolód viselkedését!
  • Saját érzéseidet, szükségleteidet fogalmazd meg!
  • Ne követelést, hanem konkrét kérést közvetíts sportolód, csapatod felé!
  • Szabadulj meg negatív érzéseidtől !
  • Önbizalom, magabiztossá, határozottság, optimizmus jellemezze edzői tevékenységedet !
  • Az aranyérmet 10 mp alatt veszi át a játékos, de ahhoz, hogy odáig eljusson gyakran 10 év kell !
  • A "viking" edzőalapelvei:
    • Hallgass meg mindenkit!
    • Láss meg mindenkit!
    • Támogass mindenkit!

Az edzéseken  számos olyan történés van, ahol érdemes figyelembe venni az érzelmek szerepét. A pszichológia behatóan foglalkozik az ún.  "állapotfüggő tanulással és a kontextus jelenséggel" , ami azt jelenti, hogy az emberek jobban emlékeznek valamire akkor, ha hasonló hangulatban vannak a felidézés során, mint akkor, amikor tanulták az anyagot, illetve jobban teljesítenek hasonló környezetben. A sportban tehát a jó hangulatú edzések eredményesebbek és ha a verseny körülményei, feltételei hasonlóak az edzésekével, akkor a versenyteljesítmény, eredményesség is jobb lesz.
d.) A kortársak szerepe az érzelmi intelligencia fejlődésében
A kisiskolásoknál - 9-10 éves kor tájékán - a legjelentősebb változást a társak szerepének megváltozása jelenti: a barátok, csapattársak  kitüntetett szerepet kapnak. Ebben a korban a társak véleménye, ítélete fontosabb és néha döntőbb, mint a felnőtteké. A felnőttek helyeslésétől való elmozdulást a társak kedvező véleményének keresése irányába Mérei (gyermekpszichológus) átpártolásnak nevezte.

 

  • Népszerűség: Peery a popularitás szempontjából három csoportba sorolta a gyerekeket: a sztárok a legkedveltebbek, az elszigetelteket nem nagyon említik, míg az elutasítottakat kifejezetten kizárják a csoportból. Az egyes gyerekek népszerűségének okai: név, vonzó fizikai megjelenés, nem, rassz, és személyiségjellemzők. Ezek a faktorok természetesen minden életkorban más súllyal esnek latba.
  • Magányos gyerekek:  A népszerűségi vizsgálat során a gyerekek 10%-át általában senki sem választja. A magány nem önként vállalt társas pozíció, hanem okai között talán a legjellemzőbb a magányos gyerekek társas készségeinek sajátosságai: nehezen kezdeményeznek kontaktusokat, nem tudnak kapcsolatokat fenntartani és konfliktusokat megoldani.
  • Versengés és kooperáció: csapaton belül vetélkedés zajlik  a vezető szerepért, a dominanciáért Lorenz úgy gondolta, hogy a versengés katartikus hatású, és a harci ösztön kiélésével csökkenti az agressziót.
  • kooperatív az interakciók: a sikeresség nem a mások felett mutatott győzelemtől függ, nincs bizonyíték arra, hogy a versengés kedvező karaktervonások kialakulását segítené elő és végül, ha a gyerekek választhatnak, akkor a kooperatív szituációkat részesítik előnyben.
  • A moralitás fejlődése: a kisiskolásokat a becsület, igazságosság kérdései a mindennapok gyakorlatában foglalkoztatják. Az erkölcsi tudat, vagyis a morális szabályok ismerete még nem jelenti azt, hogy annak megfelelően is viselkednek (erkölcsi viselkedés). A kognitív fejlődés változásaival együtt ebben az életkorban az erkölcsi tudat fejlődése mutat figyelemre méltó változásokat.