|
 A sportegyesületi szocializáció is a másodlagos szocializáció közé sorolható. (szerk.: a család az elsődleges) Ez nem alárendelt szerepet jelent, hanem az időbeli egymásutániságra utal. Személyi közvetítője az edző, közege pedig a csapat és a sporttársak. Ennek alapján az egyesületi szocializációt két szempontból tudjuk megközelíteni.
- a csapat, vagy sporttársak, az egyesület, mint társas közeg oldaláról;
- az edző oldaláról, hiszen ebben a folyamatban ö vezető funkciót tölt be.
I. Az egyesület, klub szocializációs hatása:
A csapat maga is úgy fogható föl, mint egy kiscsoport. Így kiscsoport-kritériumai az alábbiak:
- a tagok közvetlen, személyes kapcsolatban állnak egymással;
- az egyén úgy határozza meg magát, mint csoporttagot, és a csoport is úgy tekinti őt;
- a csoporttagok rendelkeznek közös célokkal, vagy legalábbis közös cselekvési indítékokkal;
- a csoporttagok között kialakul a "mi-tudat", vagyis az összetartozás-érzet, és közös védekező eszközök;
- kialakulnak közösen elfogadott normák, szokások, értékorientációk, hagyományok;
- a csoportfolyamatok spontán módon szerveződnek.
1.) A sportklub, vagy csapat szerveződése:
 Különbséget kell tenni az ún. több szakosztályos sportegyesület, vagy az ún. egy szakosztályos, de több korosztályból álló egyesület, és egy kortárscsoportból álló sportközösség között. Természetesen ez sem mindegy, hogy a sportoló csapatsportágat, vagy egyéni sportágat űz. Minden struktúrában, szerveződésben lehetséges a sportegyesületi szocializáció, de mi a csapatszocializációval .kívánunk foglalkozni.
A nemzetközi és a hazai gyakorlat szerint kisiskoláskorban kerülnek leigazolásra a csapatokhoz, egyesületekhez a gyerekek.. Ennek számos oka van. Egyrészt az iskolai tanulás mellett fontos egy másik közösségi tevékenység, másrészt ebben az életkorban a legoptimálisabb a sportághoz kötés. Talán a legfontosabb, hogy a labdajátékoknál például az alaptechnikai elemek, a mozgások tanulásának ez a szenzitív szakasza.
Egy csapat induláskor formális csoport, hivatalosan, a tagok akaratától függetlenül hozzák létre. Ezen a formális csoporton belül megindul az informális csoportképződés. Ez nem hivatalosan, hanem a tagok személyes választása alapján jön létre. (Kisiskoláskorban ez rövid idejű, és alkalomszerű.)
Az csapat szocializáció folyamatában folyik a csapattagok önminősítése, azáltal, hogy magukat összehasonlítják társaikkal. Csapaton belül kialakulhatnak klikkek, referencia-csoportok, ahová a gyerek tartozik, vagy leginkább tartozni szeretne. Az egyes csoporthoz tartozók, és azok vezetői nagy befolyásra tesznek szert sporttársaik felett, s ez megnehezítheti az edző dolgát.
A befolyás eszköze lehet:
- kimagasló egyéni sporttehetség, képesség, eredményesség
- anyagi háttér (gazdag, szegény)
- kapcsolati tőke (nagyobb testvér az egyesület tagja, a szülő híres sportoló volt)
- agresszió, deviáns magatartás
II. Az együttes élmény:
 Az egyesület, csapat társas közeg, ennek szubjektív érzelmi vetülete az együttes élmény. Lényegében az együttes élmény Mérei (gyermekpszichológus) megfogalmazása szerint a szerint a viselkedés társas meghatározója. A csapatban pszichológiai többlet van az egyedüllét állapotához képest. Az együttes élmény tehát más is, és bizonyos területeken több is, mint az egyedül szervezett élmények bármelyike.
Az együttes élmény hatásai
- Társas facilitáció (serkentés) abban az esetben is ösztönöz, ha együtt végzünk feladatokat, s akkor is, ha mások (közönség) csak figyelnek.
- Felgyorsítja a sportági tanulási, fejlődési folyamatot (a sporttechnika-taktika, koordináció tanulását is). A csapattársak viszonyítási pontként szolgálnak ahhoz, hogy a teljesítményben hol tart és saját teljesítményét milyennek látja.
- A csapattárs, mint viszonyítási pont hozzásegíti a saját tetteinek tudatosításához (pl, ellenfélhez, játékvezetőhöz, edzőhöz való viszony)
- Az együttesen átélt élményeknek nagyobb a nevelő hatása. Győzelem, vereség, mind más-és más érzelmi attitűd, mellyel az edző fejlesztheti a sportolói mentalitását.
II. Az edző hatása a sportolói szocializációra
 Számos magyarázata van annak, hogy a gyermekek miért sportolnak. Az elsődleges ok az élmény, a szórakozás, ezt követi az új képességek megtanulása, a csapattársakkal való együttlét, az értékalapú közösség varázslatos hatása, a valahová tartozás, az új barátságok kialakítása, az izgalom, a siker és az edzettség fenntartása.
Ennek kulcsfigurája az EDZŐ. Az edző, aki az utánpótláskorú gyermekek szemében bálvány, "élet és halál" ura, aki a siker és a jövő záloga.
A footballtop21.com szerint: Alapvető tény, hogy motiválni csak az az edző tud, aki az adott témakörben maga is motivált. Ennek legfontosabb pillérei:
- a megismerő (ismeretszerzés és ismeretek megújítása) képességet,
- az igényességet,
- a szervező képességet,
- az irányító (vezető) képességet,
- a motiváló képességet,
- a döntési képességet,
- az értékelő képességet,
- a helyes bánásmód képességét,
- a beleélés (empátia) képességét,
- a kreativitást, az alkotóképességet,
- az együttműködési és
- a kommunikációs képességet.
|
