A kisiskolás életében - az óvoda után - a legjelentősebb változás az iskolába lépés. Csaknem minden megváltozik és egy új értékrend kezd kialakulni, amely egyúttal jelentős szocializációs  szakasz. Az óvodai volt csoporttársak mellett az  új iskolatársaival egy új osztályközösséget kezd kialakulni. Az iskola külsőségeiben,  belső kommunikációs rendszerében, hierarchikus rendjében nagyobb, bonyolultabb világ az óvodánál. A mindennapos tanulás, leckeírás, másnapi számonkérés jelentősen megváltoztatja a kisiskolás  napirendjét. Fontos tudni, hogy a különböző  sportágak, ebben az időben kezdik bekapcsolni a gyermeket az egyesületi életbe. A kisiskolás kor a legszenzitívebb a labdajátékok technikai elemeinek tanulására, de az egyéni sportágakban (úszás, torna, korcsolya, tenisz.) is ugyanez a helyzet.  A kisiskolás fogékony a világ történéseire, megismerő tevékenysége, kognitív képességei nagyban segítik ez.

I. A kisiskolás kognitív, vagy más szóval megismerő funkciói

1.) A figyelem:

• A kisiskolás figyelme még nem elég tartós, gyakori ingadozást mutat. Amíg a felnőtt 5-6 dologra tud egy pillanat alatt figyelni,  addig a kisiskolás maximum kettőre-háromra.
• 6 éves gyermek : 15 percig figyel, koncentrál
• 7-10 éves gyermek: 20 percig figyel egyfolytában, majd néhány percre elkalandozik, majd ismét figyelmessé válik.
• 9-10 év feletti gyermek: érdeklődése tartóssá válik.

2.) Emlékezés:

• az iskolába kerülés után különösen a szándékos emlékezés kap szerepet
• a kisiskolás emlékezetének sajátossága az emlékanyag érzelmi jellege
• a kisiskolás emlékezeti sajátossága a tanulás is, melynek jellemző vonásai a korban
• kevésbé tudja kiemelni a lényegest a lényegtelen közül, ezért szükséges a sportági technika folyamatos gyakorlása, ismétlése,
• a tananyagot nem érti, ezért szóról-szóra tanul,
• beszédének alacsony a fejlettségi szintje
• az önálló bevésés és felidézés hiánya is megfigyelhető

3.) A képzelet:

• a kisiskolás korban főleg a reproduktív képzelet fejlődik, fontos szerepe a tanulásnak
• a valóságot reálisan tükröző képzelet azonban nem azonnal alakul ki
• az 1-2. osztályos tanulónál még felfedezhető az óvodáskorra jellemző fantáziahazugság maradványa
• a képzelet 3-4. osztályban kezd megváltozni

3.) Gondolkodás:

• konkrét: lényeges összefüggéseket tárnak fel
• képszerű, szemlélethez kötött: számfogalmaknál is először pl. pálcikákat kell végig számolgatni, ehhez társul majd a számkép.
• képzetek alakulnak ki, már nincs szükség szemléletre, fogalommá válnak, majd általánosítódnak.
• jelen van a koegzisztencia törvénye (a fejlődés az egyik területen magasabb, másikon alacsonyabban áll).
• fogalmai más fogalmakkal összefüggésben alakulnak ki.
• absztrakció: az elvont fogalmakkal történő következtetés életkori sajátossággá válik.
• felismeri a viszonylatok összefüggését (rész-egész, ok-okozat.)
• alkotó gondolkodás fejlesztése (nyelvtani feladatokkal, szokatlan kérdésekkel- mi lenne, ha nem lenne pénz?- igaz- hamis állítások.)
• jelen van még a szinkretizmus (elvész részletekben, vagy túlságosan globálisan fog fel dolgokat).

II. Kisiskolás gyermek értelmi fejlődése

1. Tanulás:

• Köznapi értelemben: az eddigi ismeretlen tudás elsajátítása, amely minden olyan megismerési folyamatot és cselekvést magában foglal, amely a személyiség fejlődését elősegíti.
• Pedagógiai értelemben: oktatás során elsajátított képességek.

• Pszichológiai értelemben: minden olyan (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás eredményeképpen jön létre
• Sport értelemben: bipoláris folyamat, ahol a sportoló kisiskolás - az életkori sajátosságainak figyelembevételével - az edzőtől, testnevelőtől, sport-és csapattársaktól, az ellenféltől - edzésen, mérkőzésen, versenyen - elsajátítja a sportága  technikai, taktikai, koordinációs, játékszabály és mentális elemeit.

6-9 éves kor: amíg az óvodás nem céltudatosan, tervszerűen tanul, hanem állandó tevékenysége közben.  Az iskolában már meghatározott tanterv szerint kell elsajátítania a tananyagot. A tanulásban az emlékezési folyamatok: a bevésés, a megőrzés, a felismerés és a felidézés központi szerepet játszanak. Ez szükségszerűen átalakítja a gyermek megismerési tevékenységét és cselekvését a szándékosság irányában. A tanulási folyamatok a sportban is döntő szerepet játszanak. Az edzéseken rendnek, fegyelemnek kell lennie.
9-10 éves kor: a szándékos folyamatok  egyre inkább előtérbe kerülnek, már az értelmes tanulás is megjelenik. Az elvégzendő műveleteket először gondolatban oldja meg, majd azután kivitelezi őket. Ez csak az emberre jellemző tulajdonság.
Kutatások bizonyítják, hogy már az 5-6 évesekre sem jellemző a mechanikus emlékezés túlsúlya. "Előbb megtanulom - aztán majd megértem." A kisiskolások szókincse még nem elég gazdag ahhoz, hogy a tanulandó anyagot saját szavaikkal is egyenértékű szinten és pontossággal tudják reprodukálni a szó szerint megfelelővel. A tanító is gyakran igényel szó szerinti felidézést, egyebek közt szókincsfejlesztés céljából.

III. A sportmozgások és készségek tanulásának sportpszichológiai alapelvei:

1. Szenzitív szakaszok: a fejlődésnek olyan konkrét időszaka(i), melyben az érés már lehetővé teszi egy új tevékenység megjelenését. Sportban tehát - az életkori sajátosságoknak megfelelő - legfogékonyabb szakasz(ok), amely a sportági képességek tanulásának legmegfelelőbb, legoptimálisabb időpontja. (Pl. labdarúgás: a technika tanulásának legoptimálisabb időszaka - 9-14 éves kor).
2. Gyakorlás: optimális számú gyakorlási szint kell a sportági képességek fejlődéséhez..
3. Hibajavítás: a sportban mindennemű tanulásnál kulcskérdés a hibajavítás. Egy-egy rosszul  megtanult (készség szinten rögzült) mozdulat, technikai elem felnőttkori javítása rendkívül nehéz, egyes esetekben lehetetlen. Ezért a gyakorlásnál szükségszerű az azonnali hibajavítás. Például a mozgáshibák javítása mindig azzal kezdődjék, ami a hibát okozza. A pedagógiai, didaktikai, módszertani eljárások elsősorban az okok megszüntetésére irányuljanak, nem pedig azok következményeinek megszüntetésére (tüneti kezelés).
4. Motiváció: érdekeltté kell tenni a gyermeket a sportág szeretetében. Egyesek a sportághoz való kötésben, azaz arra motiválják a gyermeket, hogy megszeresse az adott sportágat. Mások véleménye szerint viszont a sportág választ gyermeket.
5. Transzfer: amit megtanult (mozgáskészség, technikai elem, taktikai rész), az hatással van egy  másik megtanulására. Azaz  egy tanultat képes összeköti, egy most tanulttal.  Ez a sportági fejlődés, edzés lényege. Transzfer általában akkor keletkezik, ha a sportoló az érintett transzfert kiváltó mozgáskészségekben eljutott a mozgástanulás finom mozgáskoordinációs szakaszában.